Table Of Content-
:
MAGYAR-RUSZIN SZÓTÁR
r f*rf) /X/.*$-
a
Szerkesztették
:
Boksay Emil Révay Gyula .
, ,
és Dr. Brascsajkó Mihály
. . .
.
.
- :
.
32.
.
»
.
54.
EX
LIB
RIS
MACOCSI
'AUL
F R.
-
MAGYAR-RUSZIN SZÓTÁR
,
Szerkesztették : /7o<9 :
Boksay Emil Révay Gyula
, *. ,
és Dr Brascsajkó Mihály
. . .
.
}*
-
.
32.
:
.
.
00. 54.
.
.
—
Rövidítések
.
.
(.)
~
acc. accusativus, tárgyeset, .
=
adj. adjectivum, melléknév, ..
=
adv. adverbium, határozó,
= .
átv. ért. átvitt értelemben,
coll. =collectivum, gyjtnév,
= .
dem. dim. diminutivum, kicsi.n.yítve,
=femininum, nnem,
/.
gén. =genitivus, birtokos eset,
imp. ^imperativus, parancsoló mód,
=
in. compos. összekötve, :
= .
inpers. inpersonale,
=
m. masculinum, hímnem,.
m=n. himnem, fnév semlegesnem végzettel; »
. .
/. himnem fnév nnem végzettel; .
.
.
=neutrum, semlegesnem,
.
pl. =?plurális, többesszám,
—
v. vagy,
v. =verbum, ige,
—
.
.
,
Nyomdahibák és pótlások
- -
;
= ;
- pótlandó.
.
-
--; (ablak) — (abroncsol)-!^=
; -
-= =
- (a--dó;)lajstom ;lajs;trom; -
subs. (akarat-oskodik) :•= kihagyandó,
.= -;
-; áldomás ;-
;alenök — ;alelnök; ..alj ;; (alkonyul) ;= =
állam (állatias)
(állhatatosság) ; (alsó) ;;= . (Anya-
szentegyház) = (ár;valányhaj)
;
(átsiklik) ;=;-= .-(.átvitel)-. (bá-
torkodik) (beftt) 36 oldalon
begubózik ,; (burkoltan) -(cölöpép-itmények)
. = ; = ;-;.
(csüng) -
;
(dobog); 83 dik oldalon-egy-síkú (ebbl)
;= ;; = -
(eldönget) (ellankad)
;
.— ;=
(elbb) -^-;(e.l-
;csépelt) (ellobban) - - -
-
= . . =
(félgömb) (felh.asit)
.
(hanyatlik) (haszontalan)
. - -;
a 365-dik oldalon magáz (megle-
. .
pdni) (megfakult) (kucsmagom-
ba) pl. (ruházat)
Elszó.
A
ruszin (kisorosz-ukrán) nyelv önálló irodalmi nyelv jogát a
nyelvtudomány teljes mértékben igazolta. Csopej László 1883-ban
kiadott és a m. kir. akadémia által jutalmazott szótárában errl bven
értekezik és hivatkozással a legjelesebb filológusokra (Miklosics,
Oszadsza, Ogonovszkij. A. Schleicher, Lavrovszkij stb.) konstatálja,
hogy „a ruszin nyelv önálló nyelv és nem lehet a nagyorosz nyelv di-
alektusának tekinteni". Hasonló értelemben nyilatkozott a szentpéter-
vári Tudományos Akadémia is 1905-ben és a prágaiTud. Akadémia
1919-ben. Ezt külömbenigazolja az a körülmény is, hogy a kisorosz
népnek a nagyorosztól teljesen különálló gazdag irodalma van,
amely egyre fejldik.
A
magyar-ruszin szótár megszerkesztése és kiadása akkor vált
fleg aktuálissá nállunk, midn a hazai ruszin nyelv polgárjogot nyert
úgy az iskolákban és a hivatalokban mint a társadalmi életben.
Az iniciativát a Proszvita kulturegyesület adta meg azzal, hogy
.
1924-ben megbízta Boksay Emil és Stéfán Ágoston uzshorodi ta-
A
nárokat egy iskolai magyar-ruszin szótár megszerkesztésével.
munka nehezen haladt elre, mert a kárpátalji ruszin nép szókin-
cse még nem volt összegyjtve (eltekintve Csopey ebbeli törekvé-
sétl), másrészt ez volt az els kiadandó magy. ruszin szótár, tehát
úttör munka. (A korábban megjelen Beszkid-féle magyar-orosz
szótár ugyanis sokkal kisebb terjedelm és csakis a nagyorosz nyelv-
re volt tekintettel). Idközben megalakult a Pedagógiai Társulat,
amely tankönyvek kiadásával, foglalkozván hajlandónak mutatkozott
a jelen szótár kiadására s a szerkesztbizottságba beosztotta (a
Munkácsra távozó Stéfán helyett) Révay Gyula tanfelügyelt. Ezek-
hez csatlakozott késbb Fedeles Cirill gimn. tanár és Fotul Emil,
polg. isk. igazgató. A szótár nyomtatása 1926. szén kezddit
az ungvári szt. Bazil rend nyomdájában s 1928 szén lett be-
fejezve.
Célunk volt a magyar szavaknak megfelel ruszin jelentést
lehet pontosan megadni. Elssorban vettük az itteni ruszin szó-
H
kincset, melyet kibvítettük a rincsenkó-féle nagy szó-
tárból. Ebbéli munkánkban segítségünkre volt Dr. Brascsajkó
Mihály ügyvéd is, aki átnézve a kéziratot, fleg jogi kifejezések-
kel és egyéb, a nép ajkán él szavakkal bvitette ki azt; úgyszin-
tén Voron Endre polgárisk. tanár, aki a kézirat egy részét át-
A
nézte és kibvítette. szótár szerkesztését és korrektúráját ok-
s Emil és R év Gyula végezték. A szótár szerkesztésénél
figyelemmel voltunk arra, hogy egy-egy szóhoz több szinonim jelen-
tést is csatoljunk, azonkívül egész kifejezésekkel bvitettük a szó-
lár nyelvkincsét.
A fnevek mellett sok helyen adjuk a nemeket, de fleg ott,
ahol kétely állhat fenn. Az igéknél adjuk az inf.-t és az els két
személyt, itt-ott egyéb alakokat is. Késbb egyszersítés céljából
-
az els és második személyt elhagytuk ol-y igéknél, mely-ek
. -,
r-en,desen képez-ik ezen alakok„at,“ pl.
- szócskát hol az igéhez,
hol pedig a raghoz tettük. Fneveknél itt-ott adtuk a rendestl
eltér birtokos esetet is. Az bett szintén használtuk, ahol az a
ruszin nyelv nagy többségében „i“ nek, nálunk pedig a délibb vi-
dékeken „u“-nak vagy „“-nek hangzik. A helyesírásban lényeg-
telen ingadozások vannak, melynek oka a még ki nem forrott és
nem egységesített helyesírási szabályokban keresend. A feltnbb
nyomtatási hibákat és szükséges pótlásokat* a szótár végén össze-
geztük, melyeknek összeállításában Ahy Ferenc és Lárj Bazil tan.
A
urak voltak szívesek segédkezni. földrajzi és személyneveket
nem adtuk külön, hanem a. többi szavak között.
Tudatában vagyunk annak, hogy munkánk messze áll a töké-
letestl, de szolgáljon mentségünkre az, hogy a kezdet nehézsé-
geivel kellett megküzdenünk és tulon-tul el voltunk halmozva egyéb
munkákkal, amelyeket népünk elmaradott kultúrája terén okvetlen
cl kellett végeznünk. Reméljük, hogy a szótár második kiadása a
hiányokat pótolni fogja és jobban meg fog felelni kitzött céljának.
Uzshorod, 1928. november havában.
A
szótár szerkesztó'ség-e.
.
-
(-)
.
-
,
, :
.
, 1883.
: -, -
“. -
.
,
, . .
,() -
.
1905 191.9 -
,
-
, (.)
-
.
,
-
„"
,
. .
-
- -
, 1924-
.
. -
^
), („ ,
, —
",
— . -
-
, .
.
-
. , ,
.
,
-
.
.
1926
. 1928
—
. ,,
,
-
.
.
.
; . -
, .
, —
. -
.
:
-
-
^
)
. (-
--
,
,
,
- . , -
-
.
inf. sing,
: -
. -
.- - ,,
. -, -
- -
-.
-,
„“inf —
,
inf.,
.
,
:
„,“, „“, „“. -
,
. .
,
.
.
, ,-
,
.
.
.
, -
• .
1928.
