Table Of ContentWILLIAM URBAN
A TEUTON LOVAGOi(
A lovagrend hadtörténete
Gold Book
Eredeti cím: The Teutonic Knights: A Military History
Első kiadás Greenhill Books, 2003
Lionel Leventhal Limited, Park House,
1 Russell Gardens, London NW11 9NN
és
Stackpole Books
5067 Ritter Road, Mechanicsburg, PA 17055, USA
Copyright© William Urban 2003
All rights reserved
Fordította: Zvara István
Szakmailag ellenőrizte: Békési József
Tilos ezen kiadvány bármely részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni
vagy a kiadóval történt előzetes megállapodás nélkül bármely formában, bármely
módon sugározni
ISBN 963 425 025 4
1fagyarországon kiadja a Gold Book Kft.
Felelős kiadó a kft. ügyvezetője
Nyomdai munkálatok: Kinizsi Nyomda Kft., Debrecen
Felelős vezető: Bördős János ügyvezető igazgató
Jartalom
9
Előszó
Bevezetés 10
1.fejezet
A lovagrendek 13
2.fejezet
A Teuton Lovagrend alapítása 22
3.fejezet
Háború a Szentföldön 38
4.fejezet
Az erdélyi kísérlet 45
5.fejezet
Harc a pogányság ellen Poroszországban 56
6.fejezet
Keresztes háború Livóniában 99
7.fejezet
T erületviták Lengyelországgal 131
8.fejezet
A litván erőpróba 228
9.fgezet
Litvánia áttérése 210
10.fgezet
A tannenbergi csata 228
11.fgezet
A hosszú hanyatlás és a vég a Baltikumban 257
12.fqezet
A vég Livóniában 298
13.fg'ezet
Összefoglalás 316
A függelék 321
B függelék 323
Bibliográfia 325
Név- és tárgymutató 331
Jirkipek
Európa 1227 20
Európa 1189-XIII. század eleje 23
Európa XIII. század 46
Porosz törzsek 57
Porosz terjeszkedés 1230 69
Poroszország részei és szomszédai 1270 75
Hadjáratok Kelet-Poroszországban 1270-1290 79
Samogitia központi elhelyezkedése 84
Hadjáratok Samogitiában és Litvániában 156
1410. A tannenbergi hadjárat 236
1410. Tannenberg 244
1410. Marienburg ostroma 259
Kelet-Közép-Európa 1500-ban 287
Livónia bennszülött népei 297
1557-1563 303
liptkjtgyzikt
1. Sírkő Holmban. David Nicolle, Lett Nemzeti Múzeum, Riga
2. Támadó német lovagok. Ian Peirce, a székesegyház kincstára, Aachen
3. Kézirat-illusztráció keresztesek csatájáról
4. Lándzsát törő lovagok. David Nicolle, Malborki Vármúzeum
5. Harcoló lovagok. Malborki Vármúzeum MZM/DA/5
6. Harcoló lovagok. David Nicolle
7. Lándzsát törő lovagok, a győzelem afelé a griffes cúnet viselő lovag
felé hajlik
8. Doblen romjai. Bildarchiv Foto Marburg 152 632
9. Wenden romjai. Bildarchiv Foto Marburg 153 194
10. A marienburgi vár a Nogat folyó felől. William Urban
11. A marienburgi vár délkelet felől
12. A marienburgi vár fala és a raktárépület homlokzata. William Urban
13. A marienburgi vár nagyterme. Bildarchiv Foto Marburg 619 159
14. A marienburgi vár középső udvara. William Urban
15. Jan Matejko vázlata nagyszabású festményéhez, a Tannenburgi csatá-
hoz (1878). Varsói Nemzeti Múzeum
16. Werner Peiner: Marienburg ostroma (1939)
17. A wendeni vár romjai. Bildarchiv F oto Marburg 183 202
18. A marienburgi vár belsejében kifüggesztett zászlók. William Urban
Az előzékeken: Keresztesek küzdelme keleti harcosokkal
Korábbi publikációim a Baltikum történelméről* négy csoportra osztha
tók: fontos krónikák fordításai közösen J erry c. Smithszel; cikkek, melyek
megkísérelnek tárgyi tévedéseket kijavítani, vagy a poroszországi és
livóniai keresztes hadjáratok eseményeit helyezik új megvilágításba; ösz
szefoglalók a keresztes hadjáratokról különféle enciklopédiák számára; öt
részletes munka a különálló hadjáratszakaszokról - a XIII. századiakról
Poroszországban és Livóniában, a későbbi hadjáratokról ugyanezeken a
vidékeken és azokról a döntő eseményekről, melyek a tannenbergi csatá
hoz és az utána következő időszakhoz kapcsolódnak. Így aztán ez a kötet
közel negyvenévnyi kutatás és írói munka végeredményének tekinthető.
Ez a Teuton Lovagrend első hadtörténeti vizsgálata angol nyelven, és
közel száz éve az első terjedelmesebb bármely nyelven.
Mindig sokan vannak, akiknek egy szerző méltán mondhat köszöne
tet a munkájához nyújtott közreműködéséért. Az én esetem sem más.
Először is ott van Archie Lewis, ő beszélt rá, hogy olyan tárggyal foglal
kozzak, amelyről kevesen tudtak akár valamennyit is az Egyesült Álla
mokban akkoriban - a római katolicizmus, az orosz ortodoxia és a po
gányság között elterülő balti határvidékről. A Német-amerikai Klubok és
a Fulbright Bizottság finanszírozott egy évet Hamburgban, mikor már
tudtam valamit a témáról és írni is kezdtem róla. Több évvel később a
Fulbright Bizottság adott egy ösztöndíjat, hogy a marburgi Herder Inté
zetben dolgozhassak, kitűnő kutatási terület, ahová máskor is gyakran
visszatértem. És így tovább egészen John Rackauskasig, aki legutóbbi
könyveim kiadója, és a chicagói Litván Kutatási és Tanulmányi Közpon
tig. Mind ez idő alatt érdekes és segítőkész emberekkel találkoztam, fe
ledhetetlen helyeken jártam és életre szóló barátságokat kötöttem.
William Urban, 2003
• Lásd a Bibliográfiát.
Miért éppen most van szükség egy könyvre a teuton lovagok hadtörténe
téről? Miért nem korábban? Jó kérdések, megfontolandó kérdések. Az
egyik lehetséges válasz az, hogy a keresztes hadjáratokkal foglalkozó leg
jobb történészek a Szentföldre összpontosították figyelmüket; az elmúlt
évtizedek középkortörténészeit nemigen érdekelték a katonai dolgok; az
angol nyelvű világ amatőr történészei pedig nem voltak elég felkészültek
ahhoz, hogy a Baltikum és Kelet-Közép-Európa történelmének tanulmá
nyozása közben felbukkanó rengeteg nyelvet kezelni tudják. Ráadásul a
hidegháború is megnehezítette ezekben a régiókban a kutatást, s az a
kérdés is felmerült, hogy a hadtörténettel foglalkozó szakemberek nem
gyanúsak-e politikailag. Egy másik jó válasz talán még megalapozottabb:
az angol nyelvű közönség általában nem is tudott arról, hogy voltak ke
resztes hadjáratok a Baltikumban, továbbá évekre elveszítette érdeklődé
sét a Jeruzsálem visszaszerzéséért tett középkori próbálkozások iránt. Ha
nincs igény, válasz sincs rá a szerzők és a kiadók részéről.
Azonban a közízlés változik. Ma a keresztes hadjáratokról szóló
könyvek újra népszerűek. Sőt van érdeklődés az Európa peremvidékén
folyó keresztes tevékenység iránt is. A modern tudósok és a széles olva
sóközönség is felismerte, amit már Chaucer lovagja is tudott, hogy a
Spanyolországban, Poroszországban, Kis-Ázsiában és a Balkánon zajló
keresztes erőfeszítések egyenrangúak vagy közel egyenrangúak voltak a
Szentföldön folyókkal.
A Baltikum sem tűnik már fizikailag olyan távolinak, mint akár csak
néhány évvel korábban is. A turisták könnyen eljuthatnak olyan városok
ba és várakba, amelyeket még a teuton lovagok építettek. A várromok
romantikusak, és rengeteg van belőlük a korábbi Poroszország és Livónia
területén. Ezen a téren Lengyelország áll a fejlesztés élén: Malbork (Ma-
il teuton lo11agok 11
rienburg) mans turisztikai központ, ahogyan Grunwald (fa nnenberg)
csatamezeje, a szembenálló seregek vitatott elhelyezkedésével együtt szin
tén az; és olyan ősi városok, mint Gdansk (Danzig) történelmi városköz
pontjait is helyreállították. Lettországnak ott van Riga, Észtországnak
Tallinn (Reval) régi városa, melyet teljesen körbevesznek az eredeti falak
és vártornyok, Litvániának pedig ott van Trakai gyönyörű szigetkastélya.
Akik látták Eisenstein pontatlan, de izgalmas filmjét, a Jégmezők lovagját,
meglátogathatják a tó partját, melynek fagyott felszínén az igazi csatát
vívták 1242. április 5-én.
Közép-Európában is van két figyelemre méltó hely - Baci Mergen
theim Németországban, Stuttgarttól északkeletre, ez szolgált a Teuton
Lovagrend nagymestere székhelyeként a porosz földek szekularizációja
után; és Bécs, ahol jelenlegi főhadiszállásuk csak egy háztömbnyire van a
Szent István-székesegyháztól. Mindkét helyen látványos múzeumok ta
lálhatók. A rend sok fennmaradt kolostora, temploma és vára található
Németországban, Ausztriában, a Cseh Köztársaságban, sőt még Olaszor
szágban is.
Sokat tanulhatunk, vagy inkább újratanulhatunk itt történelemből: a
teuton lovagok valaha nagy hatalommal bírtak és tiszteletben állottak
Közép-Európában, ám a propagandisták, nacionalisták, protestánsok és
egyházellenesek kezeitől sokat vesztettek tekintélyükből mind a közép
korban, mind a modern időkben. Persze némiképpen rászolgáltak a han
gos lejáratásra, viszont a hozzá kapcsolódó sugalmazás, hogy ellenfeleik
szívükben, szándékukban és cselekedeteikben egyaránt tiszták voltak, az
már túlzás. Ezeket az elképzeléseket éppen most gondoljuk át újra.
Egyúttal Európáról kialakított képünket is sok kérdésben felülvizsgál
juk. A középkori kereszténység határai meglepően egybeesnek a jelenlegi
Európai Unióéval, és a peremterületek háborúi a modern államférfiaknak
is gondot okoznak. Chamberlain átengedhette Csehszlovákiát Hitlernek,
mert olyan messze feküdt, hogy az angolok alig tudtak róla; ám az angol
nyelvű világ újságolvasói már olyan európai konfliktusokat tudnak hoz
záértően megbeszélni, melyek sokkal távolabb zajlanak és nehezebben
érthetők. Mi, akik megtapasztaltuk, hogy milyen nehézségekkel járt az
utazás 1989 előtt Kelet-Közép-Európában, már ugyanazt az értetlenséget
látjuk diákjaink és fiatalabb kollégáink arcán, mint amikor a középkori
élet és politika összetettségét próbáljuk elmagyarázni.
Hitler egyébként nem bízott a római katolikusokban, a nemeseket
meg utálta, így nem tudott sok jót mondani a Teuton Lovagrendről. Mint
alsóbb osztálybeli osztrák, nem szerette a porosz junkereket sem (akik
12 ifilliam lllrban
amúgy többnyire brandenburgiak voltak és nem kelet-poroszországiak,
szinte mind protestánsok, és csak nagyon ritkán rendelkeztek olyan
ősökkel, akik a lovagrendhez tartoztak). Tehát hogy megértsük a Teuton
Lovagrend katonai történetét, a legjobb, ha elfelejtjük a hollywoodi szte
reotípiákat, núg a következő Indiana Jenes-fantázia ki nem jön. A teuton
lovagokról szóló igaz történetek elég érdekesek (izgalmasak, ellentmon
dásosak stb.) ahhoz, hogy ne kelljen torzítani rajtuk, különben is van már
elég félrevezető sztereotípia a mai politikai életben, nem kell a középkor
történelmét még többért felásni.
Remélem, ez a kötet segít majd megérteni a hadtörténet egy nagyon
fontos korszakát, a középkori politika sokrétűségét, bizonyos fokig az ál
talános emberi viselkedést és azt, hogyan gondolkodnak a modern társa
dalmak a múltjukról. Szerintem az elbeszélő történelem kikapcsolódás,
főleg ha megszabadítjuk a nacionalizmus és a politika korlátaitól. Dől
jünk tehát hátra, és élvezzük ezt a karosszék-időutazást a középkorba,
mikor az emberek sem jobbak, sem rosszabbak nem voltak, mint ma,
csak egy kicsit mások.
1.fejezet
lll louagrtndtk
A misszionáriusok és a fegyveres missziók
A középkori római katolikus egyház gyakran kettős módon gondolkodott
arról, hogyan kell erőt alkalmazni a világi közösségekben végzett tevé
kenységeik során. Először is, a bűnösnek ugyan meg kell bocsátani, de
nem szabad megfeledkezni azok védelméről sem, akik ellen a bűnt elkö
vették. Tehát egy dolog a bűnbánó rablónak megbocsátani, más dolog
magát a rablást figyelmen kívül hagyni. Hasonlóképpen fontosnak szánú
tott a papokat eltiltani a fegyverforgatástól, és a híveket arra buzdítani,
hogy vitáikat békésen oldják meg; de támogatni kellett azokat a világi
uralkodókat is, akik a papok és nyájaik védelméért viselték a felelősséget
a külső támadás és a belső erőszak ellen.
Senki nem képzelheti, hogy a középkor társadalma békés volt, vagy
hogy a vallásosság és a pacifizmus ugyanaz. A kolostorok és apácazárdák
mégis biztonságos erkölcsi és fizikai menedéket nyújtottak a mindenna
pok politikai zűrzavarától, és a legtöbb római katolikus, még azok is, akik
helyeselték az erő használatát a birodalom védelmében és a bűnözők el
fogásában, tisztában voltak azzal, hogy az Újtestamentum parancsolatai a
gyilkolás és az erőszak ellen szólnak. Mindez éles ellentétben áll az erő és
ravaszság harsány imádatával, ami a skandináv pogányság lényege; aho
gyan a viking sagák dicsőítik hőseik tetteit, annak a nyugati epikus költé
szetben aligha van megfelelője. Ám még a legmerészebb vikingek is rájöt
tek arra a Njai Sagaboz * hasonló történetek segítségével, hogy a pogány
ság nem lehet egy rendes társadalom alapja; és arra is, hogy a kormány
záshoz más alap kell, mint a legerősebb uralma.
• Magyarul Vikingjiak ( Bp., Szépirodalmi, 1965) vagy Afalperzselt tmrya (Rp., Tóni Túra Uta
zási Iroda, 1995) címekkel olvasható - af ord.
