Table Of ContentA KÖZÉPKOR
Giovanni Caselli
Corvina
Giovanni Caselli: History of Everyday Things.
The Middle Ages
Macdonald and Company (Publishers) Ltd., London - Sydney 1988
Fordította Barabás András
©Giovanni Caselli, 1988
©Macdonald and Company (Publishers) Ltd., London 1988
Hungarian translation: ©Barabás András, 1990
Elektronikus változat
NNCL2242-64Dv1.0
Madárfejűek Társasága
Felelős kiadó: Bart István, a Corvina Kiadó igazgatója
Felelős szerkesztő: K. Bende Ildikó
Szerkesztő: Fenyves Katalin
Műszaki vezető: Kozma Miklós
Művészeti szerkesztő: Rácz Julianna
Műszaki szerkesztő: Horváth Frigyesné
Készült az Athenaeum Nyomdában
150 g-os Leykam Magnomatt papíron
Szedte a TYPOGRAFIKA GMK
ISBN 963 13 3363 9
BEVEZETÉS TARTALOM
A középkor neve átmeneti korra utal a klasszikus ókor racionali Bevezetés 3
tása és a reneszánsz gondolati szabadsága között, amikor az embe
rek hite és viselkedése ugyancsak távol esett a miénktől. Úgy Lovagok és keresztes háborúk 4
gondolták például, hogy az emberek születésüktől fogva nem
egyenlők, hogy a nap huszonnégy órája nem mind egyforma Székesegyházak kora 8
hosszú, és hogy délen forr a tengerek vize. A megállapításaik néha
egyszerűen tévesek voltak, de ennél sokkal gyakrabban kell azt Marco Polo Velencéje 12
mondanunk, hogy másképp értelmezték a tényeket, mint mi,
mert más fogalmaik voltak a világ mibenlétéről és a jól működő A Mennyei Birodalom 14
társadalomról. De hétköznapjaikban ők is ugyanolyanok voltak,
mint mi. Ez a kötet a középkori emberek hétköznapi foglalatossá A középkor technikája 16
gait mutatja be: a házépítést, az utazást, a játékokat, a betegápo
lást. S hogy pontosabb képünk legyen róluk, megfigyelhetjük az Falusi élet 20
épületeiket, szerszámaikat és a ruháikat is.
Sorozatunknak az előző korszakkal foglalkozó kötete, A római Vásárok, piacok 24
kor és a korai középkor bemutatja, hogyan működött a majorsági
gazdálkodás, milyen volt a kolostorokban az élet, hogyan szület Szórakozás, lovagi tornák 28
tek a városok. Jelen kötetünkben a középkor mindennapjait fog
juk alaposabban és közelebbről szemügyre venni. A hétköznapi Zarándokok és ispotályok 32
életben ugyanis meglepő változások történtek. Egyszerű embe
rek is tanulták a betűvetést; új energiaforrásokat használtak, új gé A burgundi herceg udvara 36
peket találtak fel, a tudósok arab tudományos munkákat olvas
tak, a kereskedők és a misszionáriusok egészen Kínáig és az afrikai Virágzó városok 40
trópusokig jutottak el. Ahol csak lehet, könyvünk beszámol az
egyszerű emberek szemhatárán túl végbement változásokról - Új eszmék, új világok 44
mindarról, ami tartósan meghatározta, mit vásárolhattak, csinál
hattak és gondolhattak. Irodalom 48
Idegen szavak kiejtése 48
LOVAGOK ES KERESZTES
HÁBORÚK
A korai középkorban a gazdagság fő forrása a parasztok által
megművelt föld volt. Földesurak harcoltak egymás ellen, hogy
nagyobb földterülethez jussanak, melyet aztán saját bandériu
mukkal, a lovagokból álló csapattal tartottak ellenőrzésük alatt. A
lóhátról vívott küzdelem viszonylag újnak számított, a VIII. szá
zadig Európa északi részén például mindig gyalogosan harcoltak.
Azután megtanulták az araboktól a kengyel használatát, s ettől
fogva a lovas nyugodtan kaszabolhatott a kardjával, nem esett ki a
nyeregből. A következő hétszáz évben a lovasok uralták a hábo
rúkat és a társadalmat.
A feudális rendszer XI. századi páncél A lovagrendek tagjai
1. Lovag, 1100 körül, térden alul 10. Máltai lovag, 1250 körül.
A földesúr földet adományozott lovagjainak, hogy azok kifizet
érő sodronyingben és hozzá Nagy fazéksisakot és ujjatlan
hessék lovuk és fegyvereik árát. Cserébe a lovagok a földesúr hű tartozó sodronyos sisakban, azaz felsőruhát visel; a térdét fémlapok
béreseivé (latin szóval vazallusaivá) szegődtek és hadat viseltek az csuklyásingben védik
érdekében. Az adományozott föld volt a hűbérbirtok (latinul feu- 2. Szaracén harcos. Láncvértjét
elrejti a bő köpeny
dum). A birtokadományozást és az ezért nyújtott lovagi szolgála
3. Lovag, 1190 körül. Kezét és
tokat együttesen feudális rendszernek vagy feudalizmusnak nevez
lábát is vért óvja
zük. A hűbérúr általában maga is hűbérese volt egy hatalmasabb
földesúrnak vagy a királynak. Eleinte mindenkiből lovag lehetett, Így vették fel a páncélt
akinek volt egy lova meg egy kardja, de egy idő után már úgy (XIII. század)
4. Az öv tartotta a láncnadrágot
gondolták: csak a lovagok fiai méltók rá, hogy maguk is lovag
5. A láncing alá párnázott ruhát
ként éljenek. A lovagi hivatás a harcoló nemesek kiváltságává lett,
húztak, hogy a kovácsoltvas
s ez a réteg igen magasra értékelte a hűséget és a bátorságot, láncszemek ne sértsék fel a bőrt
vagyis elvárták, hogy a lovag lovagiasan viselkedjen. A középkori 6. A sodronyos vassapkát jól
hadviseléshez hozzátartozott a falvak felégetése és a parasztok le alápárnázták
7. A sodronyból készült sapkát a
mészárlása - így semmisítették meg az ellenség tartalékait.
fejen csattal rögzített sodronypánt
tartotta
8. A harcos a sodronynadrág alá
A lovag és fegyverzete
tartozó párnákat húzza fel
9. A búra alakú sisakot vagy a
Az első összecsapáskor a lovag megpróbálta a lándzsájával kivetni
sodronyos sisak fölött (A), vagy
ellenségét a nyeregből. Közelharcban karddal vagy csatabárddal
alatta (B) hordták
hadakozott. E csapások ellen szolgált a páncélöltözék, amely a se
bezhetőbb pontokat védő kicsiny fémlapocskákból (vagy forró
viasszal átitatott bőrdarabokból) alakult ki, míg teljes fémruházat
nem lett belőle. Amikor a lovagot már páncél védte, ellenfele a
lovat kezdte célba venni, úgyhogy később a lóra is páncélt raktak.
A lovagok alkonya
Az 1500-as évekre a páncél elnyerte végleges formáját. A lova
goknak azonban nem mindig akaródzott elhagyni a birtokukat,
és a drága lóra meg hadifelszerelésre sem akartak pénzt költeni.
Inkább fizettek a hűbérúrnak, hogy béreljen zsoldoskatonákat,
akik betartották a lovagiasság szabályait, de bárki ellen hajlandók
voltak hadba vonulni.
20. Sisakrostéllyal felszerelt sisak
11. Templomos lovag, 1150
(nyitva és csukva)
körül
21. A kard ekkor már rézsútosan
12. Teuton lovag, 1250 körül
lógott a harcos oldalán
13. Így akasztották fel éjszakára
22. Angol lovag, 1375 körül.
a hadifelszerelést
A bő felsőruhából szűkebb,
14. Így kell felcsatolni a kardot
tunikaszerű ruha lett. Alatta látszik
az övre
a páncélozott mellény és a láncvért
15. A kard, a penge
23. Páncélkesztyű, kis
keresztmetszete és a hüvely
fémlapokból
16. A sisak alá való párnagyűrűs
24. Francia lovag a XIV. század
sapka
végéről. A mellvért fémlapjaiból
egyetlen darabból álló, domború,
XIV. századi páncél
belül párnázott mellpáncél lett,
17. A textilből vagy bőrből
melyet a rövid ruha alatt viseltek
készült mellényre fémlapokat
25. Mellpáncél és fémlemezekből
szegecseltek. Általában a láncvért
álló szoknya egy síremléken
és a felsőruha közé húzták fel
18. Angol lovag, 1320 körül.
XV. századi páncél
A felsőruhája elöl rövidre van
26. Páncélkesztyű csuklóvédővel
szabva, látszik a páncélozott
27. A kis lapokból álló,
mellénye, a rövid láncvért és a
hajlékonyabb mellvért nagyobb
párnázott alsóruha. Lábát és karját
mozgásszabadságot adott
már páncéllemez védi
28. Teljes vértezet rákozott
19. Német sisak arcvérttel;
köténnyel és combvérttel,
külön pánttal felhelyezett fémlap
1470 körül
védi az orrot
29. A vékony pengéjű tőr a
páncél résein is át tudott hatolni
A szent háború máltai lovagrend (a későbbi johanniták) a Jeruzsálembe érkező
beteg zarándokok önkéntes ápolóiból jött létre, később a pápa is
A középkori lovag a hűség és a bátorság erényét tartotta a leg
elismerte őket mint katonáskodó szerzetesrendet. Szerzetesi foga
többre, s ennek gyakorlására aligha találhatott volna megfelelőbb
dalmat tettek, de elszánt harcosok is voltak. Hasonló volt a temp
célt, mint Isten szolgálatát. 1095-ben II. Orbán pápa hadba hívta a
lomos lovagok rendje, amely a Jeruzsálembe vezető zarándok-
keresztényeket, hogy szabadítsák fel Jeruzsálemet, a keresztény
út védelmére jött létre, vagy a teuton lovagoké, akik az észak
ség szent helyét a szeldzsuk-török uralom alól. A törökök az ara
kelet-európai pogány szlávok ellen hadakoztak. Ezek a rendek
boktól foglalták el Palesztinát, és megakadályozták a kereszté
hamarosan nagy hatalomra és vagyonra tettek szert.
nyek szent zarándoklatait. 1099-ben negyven napos ostrom után
a keresztes hadak visszafoglalták Jeruzsálemet.
Egy eszmény alkonya
Várak a Szentföldön A mohó föld- és rangszerzési vágy és a vezetők torzsalkodásai
szétzüllesztették a keresztes hadjáratokat. Velence, amely szép
A keresztes vitézeknek azonban meg is kellett védeniük a meghó
summát tett zsebre a keresztes hadak tengeri szállításáért, a zsák
dított területet. Európában a feudális urak a védelmet megerősí
mány egy részére is igényt tartott. A negyedik keresztes háború
tett tornyú várak építésével oldották meg. A keresztesek sem tet
során a keresztes lovagok - Velence kegyeit keresve - kereszté
tek másként, sőt a bizánciaktól és az araboktól tanult új várvédő
nyekre támadtak, és kifosztották Konstantinápolyt. 1291-re az
technikát is felhasználták. A várakat kettős várfallal, sok kerek to
összes meghódított terület visszakerült a mohamedánok kezére.
ronnyal, lőrésekkel, kapurostéllyal, kacskaringós bejárati utakkal
E kudarcok ellenére a keresztes háborúk nagyban befolyásolták
látták el. Ezek a megoldások hamarosan az európai várépítészet
Európa északi fele népeinek életmódját. A kereszteseket nem ér
ben is megjelentek.
dekelte az arabok tudományos műveltsége, annál nagyobb be
nyomást tett rájuk a civilizált arab életstílus. A keresztes vitézek
Harcoló szerzetesek hozták el Európába a keleti gyümölcsök és fűszerek - a gyömbér,
a fahéj, a szegfűszeg, a füge, a datolya, a cukor, a mandula, a rizs
A keresztesek legszebb épségben maradt vára a szíriai Krak de
-, valamint a szőnyegek, a selyemfüggönyök, a finom ötvös
Chevaliers. A szilárd védelmi rendszert 1110-ben kezdték el épí
munkák és az üvegtárgyak szeretetét.
teni, majd a várat 1142-től birtokló máltai lovagok bővítették. A
Az ostrom taktikája és
fegyverei
1. A védőfal aláaknázása
2. Dárdavető gép
3. A harc gépesítése a
számszeríjjal kezdődött, amit
Kínában már az i. e. XII.
évszázadban használták. A germán
népek az i. u. IV. században már
ismerték, s a X. századtól kezdett
szélesebb körben elterjedni
Európában
4. Az ideget motollával húzták
fel
5. Pajzs védte az íjászt, amíg
betöltötte a nyílvesszőt
Az első lőfegyverek
A puskaport, amely szintén kínai
találmány, az európaiak a XIV.
század elején használták először.
6. Kőhajító ágyú (XIV. század)
7. Katapult - az ágyú
kezdetleges formája
8. Szakállas puska (XV. század)
Várostrom
9. A szaracén várvédők
görögtüzet (nagyon gyúlékony
folyadékot) zúdítanak az ellenség
nyakába. A keresztesek
ostromlétrákon próbálnak
behatolni a várba. A háttérben az
ostromgépek több változata
látható
Ostromgépek
10. A kőhajító ostromgépet már
a görögök és a rómaiak is
ismerték. A kőhajító kart
leszorították egy csörlővel, és
rárakták a lövedéket. Amikor az
ellensúly leesett, a szerkezet
felrántotta a kart, és a parittya
kilőtte a követ (10A)
11. A kővető gép, illetve
ostromgép rúdját szorosan
rátekert kötéllel feszítették le.
Amikor elengedték, a rúd
felpattant és a párnázatnak
ütközött
12. Faltörő kos. A használóit
hordozható tetőzet (12A) védte
A Krak de Chevaliers vár
Szíriában
13. Ehhez fogható hatalmas
erődítmény Európában sohasem
létezett. Külön vízvezeték látta el
ivóvízzel a várnépet. A vár sok
ostromot kiállt, míg 1271-ben be
nem vették a mohamedánok
SZÉKESEGYHÁZAK KORA
A középkori ember nemcsak azért járt templomba, hogy imád
kozzon. Az egyház reményt adott, útmutatást a mindennapok
hoz, s még a szórakoztatásról is gondoskodott. A sok festett
üvegablak és szobor volt a középkori ember képeskönyve, az ün
nepek és szertartások nyújtották a szórakozást, az egyházi épüle
tek szolgáltak találkozóhelyül. Székesegyházat csak fontosabb
városokban, püspöki és érseki székhelyeken emeltek. A város la
kói büszkék voltak a székesegyházukra, és sok pénzt adtak össze,
hogy segítsék az építkezést. Az egyház azt tanította, hogy aki
ilyen nemes célra adakozik, az a mennyországba jut.
A XII. században vette kezdetét a nagyszabású templomépítke
zések kora. 1140 táján Suger apátúr, a Párizs melletti Saint-Denis
bencés apátságának feje elhatározta, hogy merészen új stílusban
építteti újjá a rend templomát. Világos, nyitott épületet akart,
ezért olyan eljárásokat alkalmaztak az építkezés során, amelyek
szükségtelenné tették, hogy a tetőt vastag falak tartsák. A saint-
denis-i példa hatására egyre több hasonló templom épült Európa-
A középkori építész 10. A bordák hordozzák a boltív
szerte, ezeket hívjuk ma gótikus stílusúnak.
1. Egy építesz megbeszéli a súlyát. A félkörös ívek púpos
tennivalókat királyi megbízójával; boltozatot hoznak létre
XIII. századi illusztráció 11. Hogy ne legyen púpos a
Építészek a középkorban
2-4. Az építész munkaeszközei: boltozat, magasabbról kiinduló
függőónok és egy derékszög kisebb íveket építettek
A székesegyházak építését építőmesterek irányították, mai fogal
5. A gótikus ív faragott kövei 12. A XIII. századtól elterjedt
maink szerint őket neveznénk a templomok építészeinek. Ezek az 6. Villard de Honnecourt 1240 csúcsíveket a szélességüktől
iparosok kőműves- vagy ácsinasként az építkezéseken tanulták ki körül keletkezett vázlatfüzetének függetlenül egyforma magasságúra
a szakmát. Akkoriban a tervrajzokat is a helyszínen, egy külön egy lapja. A rajzokon a falpillérek lehetett építeni
erre a célra szolgáló helyiségben, az építőműhelyben készítették keresztmetszete és a hozzájuk való 13. A laoni székesegyház
sablonok láthatók főhajójának boltozata
el. A kicsinyített rajzok pergamenre kerültek. Az eredeti méretű
7. A vázlatfüzet sok hangulatos
részleteket gipszlapra rajzolták, a gipszminta alapján fa sablont
rajzot is tartalmaz; ez a kép Az első gótikus templom:
csináltak, és a sablon nyomán faragták a mintákat az építőkövek kockázó kőműveseket ábrázol a saint-denis-i apátság
be. Utána a gipszlapot lesimították és újra felhasználták. 14. A sant-denis-i templom
A gótikus ív kialakulása nyugati homlokzata
8. Román stílusú dongaboltozat 15-18. Ezeket a kincseket Suger
Egy XIII. századi építész vázlatfüzete 9. Keresztboltozat keletkezik két apátúr szerezte a saint-denis-i oltár
dongaboltozat keresztezéséből díszítésére
A nagy tudású kőművesmesterekre mindenütt szükség volt,
könnyen találtak maguknak munkát szerte Európában. Vala
mennyiüknek volt egy vázlatfüzete, amelybe belerajzoltak min
den újdonságot, amivel csak találkoztak. Máig fennmaradt a
XIII. században Franciaországban tevékenykedő építész, Villard
de Honnecourt vázlatfüzete. Honnecourt bejárta a német tarto
mányokat, Franciaországot, Magyarországon is megfordult 1235
körül és lerajzolta az útjába kerülő épületeket, embereket, növé
nyeket és állatokat. Feljegyzéseket készített az említésre méltó
szobrokról, építészeti ötletekről, és a más mesterségekben fel
használható fortélyokról - például hogy miként kell hidat verni,
ha a gerenda túl rövid, vagy hogy miként lehet megmérni egy
patak szélességét anélkül, hogy átgázolnánk rajta. Nagy súlyokat
elbíró emelőket, fűrészelő szerkezeteket rajzolt le, és megörökí
tette, hogyan kell aládúcolni a süllyedő épületeket. Villard de
Honnecourt-ra különösen mély benyomást tett az új laoni székes
egyház. Le is rajzolta azt a tornyát, amelyről faragott ökrök szem
lélik a város életét.
A laoni székesegyház
(Észak-Franciaország)
19. Az 1100-as évek utolsó
harmadától épülő székesegyház
nyugati homlokzata. A három
bélletes kapu, a rózsaablak és a
nyitott tornyok a gótika új, fontos
stílusjegyei
20. A laoni tornyok ökrei az
építkezésnél segédkező
jószágoknak állítanak emléket
21. Dombormű a székesegyház
külső faláról. A szobrokat gyakran
élénk színűre festették. A festés
többe került, mint a szobrok
kifaragása, mert a festék-
alapanyagok drágák voltak, és
gyakran nagy távolságról kellett
hozatni őket
22. XIII. századi festett
üvegablakok Laonból. A felső
képen Jézus elfogatása az Olajfák
hegyén; alatta az utolsó vacsora
ábrázolása. A normannok a
Földközi-tenger keleti partvidékén
tanulták meg az üvegfestés
művészetét, és onnan vitték el A gótikus templom szerkezete
Európa északi részeibe. 23. A laoni székesegyház
főhajója. A román stílusú
templomokban a tető súlyát még
a vastag falak hordozták. A gótika
építészei ezt a súlyt a boltozat
bordáin keresztül átvezették a
karcsú pillérekre. Ezzel
megszüntették a falak teherhordó
szerepét, és sokkal nagyobb
ablakokat építhettek
24. A mellékhajó
keresztmetszete. Az emporium az
emeleti közlekedést lehetővé tevő,
az egész templomon körbefutó
karzat, amely a tető nyomását is
ellensúlyozta
25. Az érett gótikus stílusú
mellékhajón jól láthatjuk, hová
fejlődött a laoni korai gótika.
A falak tehermentesítése
érdekében az átlós irányú
tetőnyomást támívek rendszere
vezeti a talajra. A karzat sem
hordoz már terhet, a felsőgádor
ablakai még nagyobbak
Az építkezés felvonulási területe
Sok adományozó nem érte meg, hogy a székesegyházat végső
pompájában láthassa; az építkezés egész életükben tartott. A szé
kesegyház a sáros felvonulási területen emelkedett egyre maga
sabbra, fűrészbakok, habarcsos gödrök és emelőszerkezetek kö
zött. Az építkezés irányítója felelt az anyagok beszerzéséért és a
különféle iparosok munkájának összehangolásáért.
Felhúzzák a falakat
Az építész először is megrendelte a követ a kőbányából, és fa
anyagot vásárolt a tetőszerkezethez. Azután elővettek egy mérő-
rudat, és az alaprajz szerint cövekekkel és zsinórral kijelölték az
épület határvonalait. Egy 3, 4 és 5 egységnyi oldalhosszúságú há
romszöggel tudták pontosan kimérni a derékszöget. Mély alapot
építettek kőből; néha ugyanolyan sok anyagot használtak fel a
föld alatt, mint fölötte. Kívül és belül is csak a templom falának
látható felületei készültek kőből, a köztes űrt törmelékkel töltöt
ték ki. Ahogy a falak emelkedtek, állványzatot építettek köréjük,
és az ácsok fakeretekkel (zsaluzattal) támasztották alá a boltozat
bordáit, amíg a habarcs meg nem kötött. Télen a félbehagyott
épületrészeket zsúppal fedték be, hogy szét ne fagyjon, és vissza
vonultak a fedett építőműhelybe. Ott faragták ki az ablakok és a
boltozatok kőcsipkéit.
Amikor a falak építése a befejezéshez közeledett, az ácsok elké
szítették a tető szarufáit és tartószerkezetét. Ezeket még a földön
összeállították, azután szétszedték, de minden elemet megjelöl
tek, hogy a magasban ne legyen gond újra összeszerelni. A tető
alatti belső teret kőből épült boltozat zárta le, részben tűzvédelmi
okokból, részben azért, mert a belső tér így szebb volt. Az esőcsa
tornát ólomlemezzel bélelték. A vízköpőket furcsa szörnyalakok
nak mintázták meg, a szájukon át, a falat megkímélve, messzire
lövellt a víz.
Valamennyi mesterember rá volt utalva a szerszámokat készí
tő, javító és élesítő kovácsra. A kovács csinálta a vasfogókat, me
lyekkel nagy terheket is meg lehetett fogni, a szögeket, patkókat
meg a fal kőtömbjeit összefogó vaskapcsokat. A felvonulási terü
leten és a kőbányában is működött kovácsműhely.
A kő megmunkálása
1. Szorgalmasan dolgozó
Az utolsó simítások kőművesek. Balra látható az
építőműhely
A templom díszítését nagyon fontosnak tartották. Sok írástudat
2. Kőfejtés. A kőtömbbe
lan ember csak a képek és a szobrok segítségével volt képes meg csillagfejű vésővel (3) vágtak
érteni az egyháznak Jézusról és a szentekről szóló tanításait. A ré lyukakat, majd a követ a lyukak
gebbi, román stílusú templomokban a falakra és a boltozatra fes mentén hasították ketté (4)
5. Csigás csörlő nagy súlyok
tettek. A gótika új, nagy méretű ablakai kevesebb falfelületet
felemelésére
hagytak, ezért most már a festett üvegablak illusztrálta a történe
6. Minden munkás belevéste a
teket. A szobrokat az épületen kívül és belül is befestették és be jelét az általa kihasított tömbökbe,
aranyozták. mert eszerint kapott fizetséget
7. Kőszállítás
8-11. Kőfejtéshez és formázáshoz
való körző, csákány és kalapács
12-13. Kalapács és véső a kő
finomabb megmunkálásához
14. Kőfűrész
15. Kőművesvödör
