Table Of ContentSÁRY PÁL
A forradalmár
Jézustól
a
Szent Cirilli
Sáry Pál legújabb munkája az ókori egyháztörténet terén
folyó liberális történelemhamisításra kívánja felhívni a figyel
met négy nemrégiben megjelent könyv és egy film elemzésén
keresztül. A vizsgált művek a következőket állítják: Jézus
nemzeti forradalmár volt, aki lázadást szervezett a rómaiak
ellen; Szent Pál a rómaiak ügynökeként Jézus forradalmi
tanítását pacifista tanná alakította át; a rómaiak valójában
nem üldözték a keresztényeket, az erről szóló történetek
csupán mítoszok; a nikaiai hitvallás kötelezővé tételével
véget ért a klasszikus görög-római civilizációra jellemző val
lásszabadság és elérkezett a sötét középkor; Szent Cirill ale
xandriai pátriárka kegyetlen zsarnok volt, aki könyörtele
nül leszámolt ellenfeleivel: ő gyilkoltatta meg a fanatikus
keresztényekből álló rohamosztagával Hüpatiát, a híres po
gány filozófusnőt. A jelen kötet ezekre a liberális elképze
lésekre reflektál tudományos alapon, konzervatív szemmel.
Sáry Pál 1970-ben született Miskolcon.
A kecskeméti Piarista Gimnáziumban
érettségizett, majd a Miskolci Egyetem
Állam- és Jogtudományi Karán folytatta
tanulmányait. 2003-ban PhD-fokozatot
szerzett, 2012-ben habilitált. A Miskolci
Egyetem docense, 2012-től a Római Jogi
Tanszék vezetője, 2014-től a Jogtörténeti
és Jogelméleti Intézet igazgatója. Ugyanettől az évtől a Mis-
kolc-Mindszenti Római Katolikus Egyházközség képviselő-
testületének világi elnöke. Eddig négy könyve jelent meg
a Szent István Társulatnál: Bűnvádi eljárások az Újszövet
ségben (2000), Keresztre feszítés az ókorban (2004), Pogány
birodalomból keresztény birodalom (2009), Iustinianus csá
szár egyházpolitikai rendelkezései (2012).
Ára: 1990 Ft
Sáry Pál
A forradalmár Jézustól
a terrorista Szent Cirillig
Liberális elképzelések - konzervatív szemmel
SZENT ISTVÁN TÁRSULAT
AZ APOSTOLI SZENTSZÉK KÖNYVKIADÓJA
BUDAPEST 2017
Teológiai szempontból lektorálta:
Dr. Kocsis Imre
Borítókép:
El Greco: A Templom megtisztítása
(olaj, vászon, 1600 körül)
©Sáry Pál, 2017
© Szent István Társulat, 2017
ISBN 978 963 277 683 5
Szent István Társulat
1053 Budapest, Veres Pálné utca 24.
www.szit.katolikus.hu
Felelős kiadó: Dr. Rózsa Huba alelnök
Felelős kiadóvezető: Farkas Olivér igazgató
Készült a százhalombattai EFO Nyomdában
Felelős vezető: Fonyódi Ottó
TARTALOM
ELŐSZÓ 7
I. Forradalmár volt-e Jézus? 11
1. A hely és a kor lázadó szelleme 12
2. Az Isten országának örömhíre 13
3. A szegények felé fordulás 14
4. A zelóta Simon 16
5. További nacionalista apostolok? 20
6. Nemzeti jellegű volt-e Jézus küldetése? 21
7. A zelóták elítélésének hiánya 25
8. Az ún. messiási titok 27
9. Jézus tanítása az erőszakról 27
10. A kereszthordozás 32
11. Jézus bevonulása Jeruzsálembe 33
12. A templom megtisztítása 34
13. Az adófizetés kérdése 3 8
14. A zsidó vallási vezetők fellépése Jézus ellen 39
15. Júdás árulása 41
16. A szenvedéstörténet eseményei 42
17. A Jézus halálát követő események 47
18. Összegzés 51
II. Ügynök volt-e Szent Pál? 54
1. Pál származása és római polgárjoga 55
2. Pál egyházüldöző tevékenysége 64
3. A damaszkuszi úton történtek 66
4. Kémkedés Arábiában? 68
5. Pál missziós utazásai 73
6. Az ősegyházon belüli ellentétek 74
5
7. Pál kapcsolata a római hatóságokkal 80
8. Pál rejtélyes eltűnése? 85
9. Összegzés 88
III. Mítosz-e a keresztényüldözések története? 89
1. Az üldözésekről szóló források 90
2. Az üldözések okai 102
3. Az üldözések jellemzői 113
4. A 313 utáni események 117
5. Összegzés 119
IV. Zsarnoki tett volt-e az arianizmus elítélése? 120
1. A vallásszabadság korlátái a pogány világban 121
2. Nagy Theodosius hitelvi rendelkezéseinek
személyi hatálya 126
3. Az ariánusok elleni állami fellépés szükségessége 131
4. Az arianizmus elítélésének okai 134
5. . .hát egy i miatt is / Mehetni illy elszántan a halálba?” 138
6. A nyilvános vallási viták lehetősége 381 után 142
7. Összegzés 145
V. Terrorista volt-e Szent Cirill? 146
1. A Szarapeion lerombolása 147
2. Cirill fellépése a zsidók ellen 149
3. Az Oresztész elleni erőszak 152
4. Hüpatia meggyilkolása 153
5. Összegzés 162
FELHASZNÁLT IRODALOM 165
1. Ókori források 165
2. Szakirodalmi művek 168
6
„Háborítatlanul meg kell maradnia, kedves testvérem,
a hitünk erejének, szilárd és állhatatos bátorsággal,
egy szikla keménységével kell szembeszállnunk
az ellenünk törő áradat sodró hullámaival.”
(Szent Cyprianus: Levelek 59,2; Szabó Ádám ford.)
ELŐSZÓ
A történelemhamisítás szerves részét képezi annak a kíméletlen szel
lemi-ideológiai harcnak, amit korunk liberalizmusának zászlóvivői
a konzervatív értékrend szétverése érdekében folytatnak.1 E jól meg
szervezett aknamunka sikerének egyik alapfeltételéről gondoskodva
a liberális politikai erők az oktatás színvonalát radikálisan csökken
tették. A mai iskolarendszer zömében olyan fiatalokat bocsát ki, akik
önálló gondolkodásra képtelenek. Egyetemi oktatói munkám során
nap mint nap tapasztalom, hogy a hallgatók döntő többségétől szó
ban maximum bemagolt - de valójában meg nem értett - szövegek
felmondását, írásban pedig mindössze másolást lehet elvárni. Emel
lett az is megfigyelhető, hogy a hallgatók szinte bármilyen - televí
zióban hallott vagy interneten olvasott - ostobaságot képesek elhin
ni. S a hiba alapvetően nem a fiatalokban van: ők csupán áldozatai
1 A liberalizmus tehát ezen a téren is édestestvére a marxizmusnak. Jellemző, hogy
amikor Jászi Oszkár 1911-ben, a Martinovics páholyban tartott főmesteri székfoglaló
beszédében összefoglalta a szabadkőművesek tennivalóit, a legfontosabb elvégzendő
feladatok közé sorolta a magyar történelem ú jraírását materialista alapon. Vö. Raffay
Ernő: Politizáló szabadkőművesség. Jászi Oszkár és a Martinovics páholy államelle
nes tevékenysége 1906-1912, Budapest, 2012, 248-260.
7
annak a tudatosan létrehozott rendszernek, melynek célja a könnyen
félrevezethető, manipulálható fogyasztói társadalom megteremtése.2
Teljesen nyilvánvaló, hogy a gazdasági érdekeket szolgáló ún.
bolognai rendszer bevezetése a felsőoktatást tönkretette. Az elsajátí
tandó tananyag szabványosított modulokra bontásával a képzés töre
dezetté vált, ami az összefüggések megértését erősen gátolja.3 A fe
jekben így szükségszerűen káosz alakul ki. S minél nagyobb ez a
káosz, annál könnyebb a fiatalok tömegeit a történelmi tények eltor
zítása és félremagyarázása, vagyis tudatos történelemhamisítás révén
félrevezetni.
A konzervatív értékrend legfőbb védőbástyáit képező keresztény
történelmi egyházak - s különösen a Katolikus Egyház - erkölcsi te
kintélye fájó szálka a liberális eszmék képviselőinek szemében. Nem
csoda tehát, hogy a történelemhamisítás az egyháztörténet vonalán
folyik a legaktívabban. A főbb liberális célok e körben a következők:
egy olyan hamis kép konstruálása Jézusról, mely a lehető legtávo
labb áll az egyházak Krisztus-képétől (lényegében tehát a történeti
Jézus éles elválasztása a hit Krisztusától); Jézus és Szent Pál tanai
nak mesterkélt szembeállítása folytán annak a hamis képzetnek a
keltése, amely szerint a keresztény vallást nem Jézus, hanem Pál ala
2 Sokan úgy gondolják, hogy az oktatás színvonalának csökkenése csupán egy nem
kívánt, de szükségszerű következménye az oktatás piaci alapra helyezésének. Én ettől
tovább mennék: szerintem a színvonal csökkentése az elérendő célok között szerepelt.
Úgy vélem, igaza van Koltay Gergelynek, aki úgy fogalmazott, hogy egy újfajta sze
génység van születőben: „Egy különös lelki szegénység, amit valakik gerjesztenek.
Nem véletlen, hogy ma a szellemi színvonal olyan, amilyen. [...] Ez arra ébreszt rá,
hogy egy központi akarat, valamiféle vezérlő, rendező elv szerint az agyunkat át akar
ják mosni, mind alacsonyabb szintre lenyomni azért, hogy semmi mással ne foglal
kozzunk, csakis a fogyasztással” (Vetni kell, és várni aratásig. Koltay Gergellyel be
szélget Benkey Ildikó, Budapest, 2001,35).
J Ahogy Joachim Hoefele írja, „a modulokra bontást nem utolsósorban a tanítás
minősége szenvedi meg. Ha ugyanis egymással többé-kevésbé összefüggő egységekre
szabdalják fel az elsajátítandó ismereteket - ha nem tudományos alapról indulva tanít
ják őket -, akkor elvesz a tudás belső összetartó ereje, az átadott információ pedig sze-
dett-vedett (patchwork) tudássá válik” [Joachim Hoefele: Az intemacionalizálás és a
globalizáció hatásai a hármas tagolású oktatás területén (Kádár István ford.), in: Való
ság 2005/6, 3-4].
pította; mindeközben - szükségszerűen - az újszövetségi Szentírás
szövegének tendenciózus félremagyarázása, üzenetének szándékos
elferdítése; az Újszövetség és az egyéb ókeresztény művek történeti
hitelének minél erősebb támadása; a keresztényüldözések bagatelli-
zálása és az üldözött keresztények hősiességének legendává minősí
tése; a kereszténység győzelmével járó pozitív állami és társadalmi
változások gondos elhallgatása; ugyanakkor a negatívumok - első
sorban az egyház vétkeinek - túlhangsúlyozása; s végül - mintegy
konklúzióként - az egyház mérhetetlen hatalomvágyának, türelmet
lenségének és erőszakosságának állandó szuggerálása.
E kis könyv öt olyan műre - négy könyvre és egy filmre - kíván
konzervatív szemszögből, tudományos alapossággal reagálni, me
lyek az utóbbi tíz évben készültek az ókori egyháztörténet körében,
a felsorolt liberális célok jegyében. Az első fejezet megírására Reza
Aslan A zelóta című könyvének megjelenése sarkallt. E mű azt a régi
liberális nézetet éleszti fel újból, mely szerint Jézus csupán egy átla
gos zsidó lázadó volt, aki nem alapított új vallást, nem hozott létre
egyházat, s aki nem is gondolt az emberiség megváltására. Akit csu
pán nemzeti-politikai célok vezettek: aki a rómaiak ellen lázította né
pét, puccsot kísérelt meg, de elbukott, s így a keresztfán végezte.
A második fejezet Thijs Voskuilen és Rose Mary Sheldon azon
nézeteire kíván reflektálni, melyek szerint Pál apostol a rómaiak
ügynökeként alakította át Jézus rendkívül veszélyes politikai tanait
egy olyan szelíd, pacifista tanná, amelyből már hiányoztak a fegyve
res felkelésre felhívó, nacionalista forradalmi elemek: amely enge
delmességet követelt meg a politikai hatalom birtokosaival szemben,
s amely így már nem veszélyeztette Róma politikai érdekeit.
A következő fejezet Candida Moss 2013-ban megjelent könyvét
elemzi, mely szerint a római keresztényüldözések története csupán
mítosz, egy romantikus tündérmese, melyet a keresztények azért ta
láltak ki, hogy üldözöttségükre hivatkozással önvédelemnek tüntet
hessék fel az általuk mások ellen alkalmazott erőszakot.
A negyedik fejezet Charles Freeman legutóbbi könyvének megál
lapításait veszi górcső alá: e könyv szerint Nagy Theodosius császár
9
(379-395) a vallási rendeletéivel véget vetett a görög-római civilizá
ciót addig jellemző vallásszabadságnak; az állam és az egyház össze
fonódásával így elérkezett a „sötét középkor” hatalmi struktúrája,
mely a gondolat, a lelkiismeret és a szólás szabadságát zsarnoki mó
don elnyomta.
Végül az utolsó fejezet Alejandro Amenábar Agora című történel
mi filmjét elemzi, mely a IV-V. századi Alexandriában élő kereszté
nyeket egy rendkívül vad, primitív hordaként ábrázolja, akik a tudo
mány és a kultúra ellenségeiként lerombolták a város könyvtárát, s
amely szerint a városban zsarnoki uralmat gyakorló, kegyetlen Cirill
püspök - ún. parabalanusokbó\ álló, zsidókat is lemészároló - terro
rista különítménye volt az, amely Hiipatiát, a híres pogány matema
tikust és filozófust brutálisan meggyilkolta.
E művek kritikai vizsgálata során pontos információkat nyerhe
tünk arról, hogyan folyik a munka a történelemhamisítás keresztény
ellenes műhelyeiben. Remélem, hogy írásom sokakat rádöbbent arra,
milyen sűrű szövésű kezd lenni a minket körülvevő történelmi ha
zugságok hálója, s hogy mennyire vigyáznunk kell a mai - kellő mű
veltséggel fel nem vértezett, az önálló, kritikai gondolkodásra kép
telen, s éppen ezért rendkívül könnyen félrevezethető - ifjúságra,
melyre a különböző csatornákon keresztül egyre nagyobb tömegű in
formáció zúdul. Segítenünk kell őket az eligazodásban, a téves és
a kifejezetten hazug információk kiszűrésében, a valódi, örök érté
kek felfedezésében. Csak így lesz a kereszténységnek jövője.
2016. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén
A szerző
10
