A család együttélésének művészete

347 Pages·1999·2.261 MB·Hungarian

by  Virginia Satir

VIRGINIA SATIR
A CSALÁD EGYÜTTÉLÉSÉNEK
MŰVÉSZETE
ÚJ CSALÁDMŰHELY
COINCIDENCIA KFT
BUDAPEST, 1999
Tartalomjegyzék
Előszó a magyar kiadáshoz . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
1. fejezet
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
2. fejezet
Milyen a te családod? . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
3. fejezet
Önértékelés: A kondér, melyre senki nem figyel . . . . . . . . 30
4. fejezet
Az önértékelés, mint személyes energiánk forrása . . . . . . . 39
5. fejezet
Éned mandalája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
6. fejezet
Kommunikáció: Beszéd és meghallgatás . . . . . . . . . . . 56
7. fejezet
Kommunikációs minták . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
8. fejezet
Kommunikációs játszmák . . . . . . . . . . . . . . . . 102
9. fejezet
Szabályaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
10. fejezet
Nyílt vagy zárt rendszerek? . . . . . . . . . . . . . . . . 129
11. fejezet
A házaspár: a család építőmesterei . . . . . . . . . . . . . 138
12. fejezet
Speciális családok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153
13. fejezet
Család térkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174
14. fejezet
Működésben a kukackonzerv . . . . . . . . . . . . . 185
15. fejezet
A családműhely programja . . . . . . . . . . . . . . 198
16. fejezet
A családi program néhány alapvető eleme . . . . . . . 225
17. fejezet
A családi élet megtervezése . . . . . . . . . . . . . . 250
18. fejezet
A tágabb család . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271
19. fejezet
Az életciklusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281
20. fejezet
A kamaszkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286
21. fejezet
Pozitív páros . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298
22. fejezet
Spiritualitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306
23. fejezet
A késői évek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312
24. fejezet
Család és társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327
25. fejezet
Béke kívül és belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334
26. fejezet
A jövő családja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340
VIRGINIA SATIR (1916-1988)
Virginia Satir az 1950-es évek középén induló
családterápia karizmatikus személyiségei közé
közé tartozik, aki a tapasztalati-humanisztikus
néven ismert irányzat kimagasló képviselője
és egyik megalapítója.
A családterápia amerikai úttörőinek szűk
családjához tartozott.
A CSALÁD EGYÜTTÉLÉSÉNEK
MŰVÉSZETE
A könyv témája a család, az a hely, ahol az
ember "készül", személyisége alakul.
Virginia Satir több ezer családdal foglalkozva
szerezte tapasztalatait, s kivételes
erénye, hogy szakmai tudása átélt emberi
tapasztalattá gazdagult. Ez sugárzik
írásaiból. Könyvében kedves humorral
fricskázza viselkedésünk képtelenségeit, s
egyben fel is oldja tragikumát. Néha fájdalmas
pontokat érint kérdéseivel, amelyek a mi
elfeledett-elbújtatott kérdéseink is, s amelyekkel
új lendületet ad a változáshoz. Életfilozófiája
egyértelműen pozitív; hisz a változásban, az
emberi fejlődés lehetőségeiben. Olyan témákról
ír, amelyekkel leginkább száraz,
tudományos tanulmányokban szoktunk
találkozni, de Satir megmozgató-megindító
olvasmányokká varázsolja ezeket. Ír
önértékelésünk és családi működésmódunk
összefüggéseiről, kommunikációs
szokásainkról, családi szerepeinkről, speciális
helyzetben levő családok jellegzetességeiről,
szülőségről, gyerekségről., gyerekségről,
emberségről, valamint a társadalomról és a
jövő családjairól. Számtalan
kipróbálható gyakorlatot is javasol, amelyek
belátásokhoz, megértésekhez juttatnak
bennünket, a személyes fejlődésünket segítik. A
kísérletezésbe családtagjainkat is
bevonhatjuk. Mindennapi és rendkívüli könyvet
tart kezében az olvasó. Mindennapi
az a számtalan családi jelenség, amelyről,
olvashatunk, s rendkívüli az a bölcsesség, tiszta
egyszeri éleslátás és mély emberség, amellyel a
szerző tapasztalatait számunkra – "nagy
családja" számára – átadja.
A COINCIDENCIA Kft. Kiadványai a
családterápia irodalmát közvetítik szakemberek
és az érdeklődő széles olvasóközönség
számára. Következő tervezett kiadványunk
Böszörményi-
Nagy Iván
munkája.
COINCIDENCIA

Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft.
1025 Bp, Zöldkő u 32 6723
Szeged, Csöba u 44/A Tel
/fax [phone]
Előszó a magyar kiadáshoz
Virginia M. Pagenkopf a Wisconsin állambeli Neillsvilleben született egy
farmon 1916-ban. Barátai Peggy-nek hívták. Édesanyja biztatására 9 éves
korára a helyi könyvtár valamennyi könyvét elolvasta. Családjában
nemcsak az élet dolgainak megtapasztalása volt fontos, hanem azok
megértése és tanítása is. 25 éves koráig tanítóként dolgozott. Már ekkor
nagy jelentőséget tulajdonított a diákok családi életének, hiszen tapasztalta,
milyen meghatározó szerepe van a gyerekek fejlődésében és mindennapi
viselkedésében. Majd Chicagóba költözött és szociális munkásnak tanult.
1951-től kezdett el pszichiátriai betegekkel és családjaikkal foglalkozni.
Igen, Virgina Satirról van szó, aki nevében hordozza önkéntelenül azt a
tüzet, amely vörös hajában és meghökkentő humánumától átitatott
személyiségében megjelent. Azt az ártatlan rácsodálkozást, amely az élet
dolgainak sajátos megismerésében és látásmódjában nyilvánult meg. A
jó és rossz elválaszthatatlan harcát, amely a családi tűzhely körül
kezdődik és az emberi fejlődésben és belső tartalékokban lévő
végeláthatatlan erők megszelídítését és előhívását jelenti. A fejlődést, a
növekedést, amely változáson keresztül jön létre…
Satir receptje a következő:
Csatlakozz a másikhoz, tedd érvényessé a kapcsolatot. Figyelmesen
figyelj, tarts tükröt a többieknek, ismerd el a másikat, mindenkiben
személyre szólóan éltesd a reményt, ha szükséges tisztázz és fordíts,
hogy sokan értsék. Használj minden olyan elérhető pszichológiai és
pszichoterápiás eszközt, amely serkenti a kapcsolatok folyamatként történő
megismerését és tudatosítását. Tárd fel az érzéseket és érzelmeket, az
elvárásokat, hiedelmeket és ezek magyarázatait.
7
Segítsd elő a személyre szóló elfogadást, miközben hidat építesz az
emberek között. Hozz létre változást és kihívást, hogy új szabályok és
dialógusok jöhessenek létre, amelyek segítségével kivezetheted az
embereket a kátyúból. Végül erősítsd meg a változást és használd a
képzelő erődet!
Virginia Satir az 1950-es években induló családterápia karizmatikus
személyiségei közé tartozik, aki a tapasztalati-humanisztikus néven
ismert irányzat kimagasló képviselője és egyik megalapítója. A
családterápia úttörőinek szűk mag-családjához tartozott. 1955-ben
Chicagóban ugyanaz a Gyárfás Kálmán támogatta és biztatta, aki
Böszörményi-Nagy Istvánt is segítette, ugyancsak Chicagóban.
Talán kevesen tudják, hogy ő is jelentős képviselője a családterápia
egyik bölcsőjének tartott palo altoi iskola munkacsoportjának. 1959-től
csatlakozott az MRI (Mental Research Institute-hoz), amely többek között
a humán kommunikáció alapkutatásairól és a szkizofrénia ún. kettős-kötés
elméletének kidolgozásáról is híres.
Palo Altoban, 1962-ben Virginia Satir vezetésével jött létre a világon az
első formális családterápiás képzési program. 1964-ben jelent meg első
könyve, a Conjoint Family Therapy.
Klinikai gyakorlata mellett a képzés vált a másik fő tevékenységévé,
ami családi és élettörténete alapján nem meglepő. A tudást, a
megismerést, a megtapasztalást és ezek másokkal való megosztását
tartotta az egyik legfontosabb erőforrásnak az életünkben.
1970-ben létrehozta a Nemzetközi Humán Erőforrások Hálózatát
(International Humán Learning Resources Network, amelyet „I Learn”-nek,
én tanulok-nak ejtünk). Ekkor már 1-2 hetes szemináriumokkal járta az
államokat és a világot, melyeken saját modelljét – a Satir-féle növekedési
modellt – oktatta.
1977 és 1979 között Virginia Satir formálisan is megszervezte az
AVANTA-t (pontos neve: Avanta, the Virginia Satir Network), amely 1988-
ban bekövetkezett halálát követően is eszmeiségét közvetítő hálózat.
Ma már szinte a világ minden részén megtalálható és a számítógépes
világhálón is elérhető.
Vonzerejét még életében is számos elismeréssel illették, 1975-ben
például az emberiség szolgálatában tett munkájáért arany medállal
jutalmazták, amelyet a szociális munkások chicagói akadémiája javaslatára
nyert el. Tagja volt a Nobel-békedíjasok „öregek tanácsának", és
8
természetesen az Amerikai Család és Házasságterápiás Egyesület
(AAMFTA) is megkülönböztetett szolgálatáért különdíjban részesítette.
Ahogy 1972-ben született második könyvében a Családműhelyben
(Peoplemaking) írta, nem a díjak, hanem a kapcsolat és a tapasztalat ami
minket, embereket megkülönböztethet egymástól, miközben nem
különbözünk. A később átdolgozott, négy fejezettel bővült Családműhely
Új Családműhelyként (New Peoplemaking) jelent meg és vált igazi
bestsellerré.
Ezt a könyvet tartja kezében immár második kiadásban az olvasó,
amelyet igazi alapműnek tekinthetünk. Egyszerre tudományos és
közérthető, „szatirikus" és humoros, ugyanakkor a mindennapok
családi életéről is szól. Átviláglik Satir közérthető stílusa és humánuma,
amelyben mindannyian magunkra és saját családunkra ismerhetünk.
Valamennyien egy bizonyos fajta saját családban vagy annak hiányában
családpótlóban formálódtunk és alakulunk a jövőben is. A remény
változást hozhat, a változás pedig reményt és ez az egyetlen útja,
akármelyiket is választjuk, annak hogy fejlődjünk, gyarapodjunk és ne
veszítsük el a jövőbe vetett hitünket és azok maradhassunk akik vagyunk:
emberek.
A Magyar Családterápiás Egyesület műhelyében igyekszünk megőrizni
a múlt tapasztalatait és gondoskodni személyes és szakmai
fejlődésünkről. Ennek jegyében továbbra is rendszeresen támogatjuk és
gondozzuk azokat a családdal és a családterápiával kapcsolatos
ismeretanyagokat, alapműveket, amelyek nemcsak a szakemberek
ismereteit és tapasztalatait bővítik, hanem a széleskörű, de igényes
publikum számára is érdekes, izgalmas és néha meghökkentő, de
reális üzeneteket közvetítenek anyanyelvünkön.
E sorozatba illik Virginia Satir: Új Családműhely – A család együtt-
élésének művészete című munkája, amelyet e sorokkal ajánlok min-
denkinek!
Budapest, 1999. március 1.
dr. Kurimay Tamás
kiképző családterapeuta
a Magyar Családterápiás Egyesület elnöke
9

Előszó
Amikor 1972-ben a Családműhely című könyvem először megjelent,
arra kértem az olvasókat, hogy osszák meg velem a könyvvel kapcso-
latos élményeiket, reakcióikat. Több száz levelet kaptam, s mindegyik
levél tartalmazott valami hasznosat: gondolatébresztő visszajelzéseket,
benyomásokat, kérdéseket, javaslatokat és építő kritikát. Új témákat
vetettek fel, s a régiek továbbfejlesztését, tisztázását is kérték.
A könyv módosított változatával válaszolok az olvasóknak, ők
kérték, hogy beszéljek a következő témákról is:
Serdülőkor
Élet az öregkorban: nyugdíjba vonulás
és más változások
Béke a világban
Spiritualitás
Könyvemet kiegészítettem ezekkel az új fejezetekkel.
Az olvasók kérése volt továbbá, hogy szeretnék mélyebben megérteni
az egyszülős, vegyes és homoszexuális családokat, az egészséges
párkapcsolatokat, a szexualitást, és a jövő családját. Mindazt, amit az
elmúlt 15 évben tanultam, beleszőttem a már meglévő fejezetekbe.
Mindazonáltal ez a könyv nem tud teljes képet nyújtani ezekről a
családokról, s ezért a részletesebb információt keresőknek a biblio-
gráfiát ajánlom.
Végtelen öröm számomra, hogy ilyen nagy visszhangot keltett a
könyvem. Ez azt jelenti, hogy sok embert foglalkoztat a családi élet
kérdése. S talán az olvasók örömére is szolgál, hogy a Családműhelyt
ma már sok nyelvre lefordították, még japánra, héberre, kínaira és
11