Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században

106 Pages·2009·20.435 MB·Hungarian

by  Zsoldos Attila

4
MAGYARORSZÁG
T Ö R T É N E TE
NAGY URALKODÓK ÉS KISKIRÁLYOK
A 1 3 . S Z Á Z A D B AN
M A G Y A R O R S Z ÁG T Ö R T É N E TE
4.

Z S O L D OS A T T I LA
N a gy u r a l k o d ók
és kiskirályok
a 13. században
Főszerkesztő Romsics Ignác
K O S S U TH K I A DÓ
Írta: Zsoldos Attila
Főszerkesztő: Romsics Ignác
Sorozatszerkesztő: Nagy Mézes Rita
Képszerkesztő: Demeter Zsuzsanna
A térképeket készítette: Nagy Béla
Tervezte: Badics Ilona
Kiadói programvezető: Szuba Jolanta
Kiadói programkoordinátor: Winter Angéla
Közreműködő intézmények:
Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár,
Országos Széchényi Könyvtár, amelyek a sorozat képanyagát a rendelkezésünkre bocsátották.
Egyéb források: Balassa Bálint Múzeum (Esztergom), BTM Kiscelli Múzeum, Civertan, Cultiris,
Esztergomi Prímási Levéltár, Janus Pannonius Múzeum (Pécs), Magyar Képek Archívum,
Magyar Nemzeti Galéria, Móra Ferenc Múzeum (Szeged), MTA Művészettörténeti Kutató
Intézet, Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltár (Pannonhalma)
Fotók: Bagyinszki Zoltán, Bókay László, Bezdán István, Búzás Gergely, Dabasi András,
Deák Zoltán, Farkas Árpád, Hapák József, Kocsis András Sándor, László János, Makky György,
Mudrák Attila, Muhanna Leila, Nagy György, Pótó János, Soós Ferenc, SzaJatnyay Judit,
Szelényi Károly, Szepsy Szűcs Levente, Sztraka Ferenc, Tóth Balázs Zoltán
Rekonstrukciós rajzok: Nyári Zsolt, Sedlmayr János, Takács Imre
Külföldi intézmények: Biblioteca Vaticana (Róma), Bildarchiv Monheim (Krefeld),
Corpus Christi College (Cambridge), Stift Klosterneuburg, Universitätsbibliothek (Heidelberg)
ISBN 978-963-09-5682-6
Minden jog fenntartva
© Kossuth Kiadó 2009
© Zsoldos Attila 2009
Felelős kiadó Kocsis András Sándor
a Kossuth Kiadó zRt. elnök-vezérigazgatója
A kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók
és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja
Műszaki vezető Badics Ilona
Nyomdai előkészítés Veres Ildikó
Korrektor Török Mária
Képkidolgozás GMN Repró Stúdió
A nyomtatás és a kötés a debreceni nyomdászat
több mint négy évszázados hagyományait őrző
Alföldi Nyomda zRt. munkája
Felelős vezető György Géza vezérigazgató
www.kossuth.hu / e-mail: [email protected]
Tartalom
III. BÉLA ÖRÖKÖSEI
III. Béla fiai • 8
Imre király és András herceg • 10
II. ANDRÁS ÉS REFORMJAI
Az „új berendezkedés" • 16
Az Aranybulla és a királyi szerviensek • 22
Halícstól a Szentföldig • 26
II. András utolsó évei • 33
A TATÁRJÁRÁS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
IV. Béla átveszi a hatalmat • 42
Tatárok Magyarországon • 47
Az ország újjáépítése • 54
IV. Béla és fiai • 62
A KIRÁLYI HATALOM VÁLSÁGA
A kiskirályok színre lépnek • 70
A király, a főpapok és a kunok • 75
A „kun" király és a velencei herceg • 80
AZ URALKODÓ ÉS A KISKIRÁLYOK
A kormányzat átalakítása • 88
A győzelemhez vezető út • 92
A 13. SZÁZAD ÖRÖKSÉGE
Ajánlott irodalom • 104

III. Béla örökösei
III. Béla fiai • 8
Imre király és András herceg • 10
III. BÉLA ÖRÖKÖSEI
III. Béla fiai
E
Körmeneti kereszt III. Béla zeregyszázkilencvenhat a korábbi állapotok szerves
székesfehérvári sírjából,
április 23-án elhunyt továbbfejlődésének - s nem
12. század közepe
III. Béla király (1172-1196), s vele azok megtagadásának - eredményeként
egy korszak is a sírba szállt. Béla Ma­ álltak elő, részint pedig fokozatosan és
gyarországa azokra az alapokra épült különösebb megrázkódtatások nélkül
fel, amelyeket még a keresztény Ma­ mentek végbe. A III. Béla halála után
gyar Királyság megalapítója, Szent Ist­ néhány évvel megkezdődő új évszázad
ván (997/1000-1038) fektetett le. Ez éppen ebből a szempontból külön­
természetesen nem jelenti azt, hogy bözött a leginkább a korábbiaktól:
a 12. század végének Magyarországa a 13. század folyamán gyors és az
III. Béla uralkodásának minden tekintetben pontos mása lett élet szinte minden területét érintő
idején nagyszabású volna az államalapítás korinak, azt változások követték egymást, melyeket
építkezések zajlottak
azonban igen, hogy a magyar társada­ társadalmi feszültségek és politikai
a királyi székhelyen,
Esztergomban. A Szent lom szerkezetében és intézményeiben viharok kísértek - hol a változások
István-terem a királyi a Szent István halála óta eltelt közel két év­ okaiként, hol azok következményeiként.
várban, 12. század vége század alatt végbement változások részint A század első harmadában megindult
átalakulási folyamatot ugyanakkor egy
elementáris erejű külső támadás - amely­
hez fogható csak akkor érte Magyarorszá­
got, amikor a középkor végén az oszmán
terjeszkedés átlépte az ország határait -
még fel is gyorsította. Mindezek együtte­
sen azzal a következménnyel jártak, hogy
1300 körül az ország már alig-alig hasonlí­
tott a száz évvel korábbira.
III. Béla virágzó országot és két felnőtt
fiút hagyott hátra. A trónt legidősebb fia,
a huszonkét éves Imre örökölte, öccsé­
nek, az 1177 táján született Andrásnak
apja beváltatlanul maradt keresztes foga­
dalma és a vállalkozás véghezviteléhez
szükséges kincsek jutottak. (III. Béla má­
sik két fiáról, Salamonról és Istvánról,
nevükön kívül csak annyit tudunk, hogy
Imrénél és Andrásnál fiatalabbak voltak,
s egyikük 1198-ban még bizonyosan élet­
ben volt.)
A két idősebb herceg már III. Béla éle­
tében belekóstolhatott a hatalomba. Imrét
apja 1182-ben megkoronáztatta, ez azon­
ban pusztán annak ünnepélyes kifejezésé-
III. Béla fial
re volt hivatott, hogy az ötéves gyermek
Szlavónia, Horvátország és Dalmácia
számít a trón várományosának. Egy tizen­
két évvel később kelt forrásunk viszont
A középkorban a Dráva és a Száva folyók közötti terület nyugati
arról tanúskodik, hogy akkor, 1194-ben,
részét, valamint a Szávától délre a Kárpát-medence és az adriai part­
Béla már hatalmat is adott Imrének. Rá­
vidék között a vízválasztó hegység szerepét betöltő Kapellákig terje­
bízta a gazdag déli tartományok, Szlavó­
dő területet nevezték Szlavóniának. A 11. század végéig független
nia, Horvátország és Dalmácia kormány­
zását, megteremtve ezzel azt a 13. szá­ államként létező középkori Horvátország a Kapelláktól délnyugatra,
zad egészében élő hagyományt, mely sze­ az Adriai-tenger partvidékén feküdt. A Dalmácia név a középkori
rint e tartományok a trónörököst illetik Horvátországtól délre fekvő tengerpartot és a kelet-adriai sziget­
apja életében. Andrásnak viszont az or­ világot jelölte.
szág határain túl keresett trónt III. Béla.
A 12. század végén már sok évtizedes ha­
gyományra tekintett vissza, hogy az Árpá­ országgal közvetlenül szomszédos orosz
dok - akiket szövevényes családi szálak fejedelemség, Halics népe elűzte uralko­
fűztek a szomszédos orosz fejedelemségek dóját, Vlagyimirt, aki családos­ Imre király aranypecsétje
uralkodóihoz - időről időre beavatkozza­ tul III. Béla udvarában ke­
nak az orosz rokonság gyakori belviszá- resett menedéket, nyil­
lyaiba. A korábbiakban a magyar uralko­ ván abban reménykedve
dók beérték azzal, hogy katonai segítséget hogy a magyar király -
nyújtottak a szövetséges orosz fejedelem­ miként azt elődei is
nek, III. Béla volt az első, akiben felmerült tették annyi alkalom­
a gondolat: egy ilyen hadjárat a magyar
mal más orosz feje­
királyi hatalom északkeleti kiterjesztésé­
delmek esetében -
nek eszközeként is felhasználható lehet.
visszasegíti majd
Az új külpolitikai elgondolás megvalósí­
trónjára. Béla azonban
tására 1188-ban nyílott alkalom. A Magyar­
fogságba vetette Vlagyi­
mirt, s országát másod­
szülött fia számára foglalta
el. András herceg azonban nem
tudta megkedveltetni magát Halics-
ban, főként azért nem, mert a ren­
delkezésére bocsátott katonaság
otromba megszálló erőként vi­
selkedett. Az elégedetlenség élé­
re a fogságából időközben meg­
szökött és lengyel segítséggel
visszatérő Vlagyimir állt, aki­
nek 1190 tavaszán sikerült el­
űznie Andrást Halicsból. III. Béla
viszonylag könnyen beletörődött
a kudarcba, de ország nélkül ma­
radt fiában, amint azt a későbbi fejle­
mények sejtetik, jóval mélyebb nyomokat
hagytak a történtek.
Imre király. Miniatúra a Képes Krónikából,
1358 után