Demeter Katalin Title: Ember-környezet-egészség 12076.pdf /12000/12076/12076

207 Pages·2013·3.99 MB·Hungarian

by  Demeter Katalin

EMBER–
KÖRNYEZET–
EGÉSZSÉG

1
2
AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KARÁNAK
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI XXXIV.

EMBER–
KÖRNYEZET–
EGÉSZSÉG

Szerkesztette

DEMETER KATALIN és
VÉGHELYI JÓZSEFNÉ

TREZOR KIADÓ
Budapest, 2013
3
KÖZREADJA

AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KARÁNAK
Tudományos Bizottsága

A kötet lektorai

Probstner János címzetes egyetemi tanár, keramikusművész –
Kardos Mária tanulmányának lektora

Bíróné Nagy Edit egyetemi tanár, professor emeritus –
Tihanyiné Hős Ágnes tanulmányának lektora

Szilágyi Katalin PhD, ny. egyetemi adjunktus –
Darvay Sarolta – Joubert Kálmán – Ágfalvi Rózsa
tanulmányának lektora

M. Nádasi Mária egyetemi tanár, professor emeritus –
Bihariné Krekó Ilona – Kanczler Gyuláné és
Bauer Zita tanulmányának lektora

Békés Vera PhD, tudományos főmunkatárs –
Lehmann Miklós tanulmányának lektora

ISSN0139–4991
A Budapesti Tanítóképző Főiskola Tudományos Közleményei című
kiadványsorozat folytatása
ISBN 978-963-8144-42-3

Kiadja a Trezor Könyv- és Lapkiadó, Terjesztő Bt.
1149 Budapest, Egressy köz 6.
Telefon/fax: [phone] E-mail: [email protected]
Internet: http://www.trezorkiado.fw.hu
Felelős kiadó: Benczik Mónika
4
TARTALOM

Bevezetés...........................................................................................117

DEMETER KATALIN
Előszó. Rendek és trendek................................................................111

KARDOS MÁRIA
A kerámiatörténet felhasználása a befogadásban és
a tárgyelemzésben – egy környezet-kultúra óra háttéranyaga......121

TIHANYINÉ HŐS ÁGNES
Irányított pedagógiai hatások az önértékelés és helyzetérzékelés
alakítására felnőtt korban.............................................................175

DARVAY SAROLTA – JOUBERT KÁLMÁN – ÁGFALVI RÓZSA
A gyermekek növekedése 0–18 éves korban –
az Országos longitudinális gyermeknövekedés-vizsgálat
2007-ig mért eredményei alapján.................................................111

BIHARINÉ KREKÓ ILONA – KANCZLER GYULÁNÉ
A Madarak és fák napja az óvodában – tanulmány
a természetünnep projektjéhez.....................................................135

BAUER ZITA
Laikus nézetek szerepe
az elemi természettudományos nevelésben..................................177

LEHMANN MIKLÓS
Tájékozódás a virtuális környezetben..........................................189

Összegzések......................................................................................201

5
6
BEVEZETÉS

Kevés olyan kérdés van, amiről a világ minden táján a legkülönfélébb
társadalmi helyzetben élő fiatal és öreg, férfi és nő olyan egyetértésben
foglalna állást, mint a környezet védelme, gazdagságának őrzése, a pozi-
tív hagyományok megbecsülése, az ember természethez kötöttségének
tudomásulvétele, egészségének védelme. Az írott kultúra öröksége arról
tanúskodik, hogy minden korban, minden civilizáció elismerte az örökség
ápolásának igényét. A természet rohamos pusztulásának felismerése a
múlt század utolsó harmadában új megvilágításba helyezte a védendő ér-
tékek kérdését, sürgető feladatnak láttatva a globális összefogást a társa-
dalom és a természet komplex összefüggésrendszerét a lehető mértékben
összhangba állító fenntartható fejlődés érdekében.
Az Ember–környezet–egészség sorozat első kötete több mint egy év-
tizede jelent meg, a johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó,
a „Földcsúcs” lendületében. Az eltelt idő elegendőnek bizonyult a prob-
lémák árnyalt elemzése mellett arra, hogy széles körben világossá váljon:
a jelen és a jövő nemzedékeinek életminősége csak a társadalmi igazsá-
gosság, a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés közös előmozdítása
útján válhat jobbá. Az utóbbi évtizedben sor került monitoringrendszerek
meghonosítására, új nemzetközi egyezmények elfogadására, programok
kidolgozására. Az Eurostat kétévente készít az Unió országainak fenn-
tarthatósági mutatóit tartalmazó jelentést.
A társadalmi kihívásokra és a természeti erőforrások pusztulására
adott válaszok egyes pozitív változások ellenére sem adnak okot általános
elégedettségre, amint ez a hazai adatokból is kitűnik (A fenntartható fej-
lődés indikátorai Magyarországon, KSH 2013). Első kötetünk megjele-
nése óta például – minden erőfeszítés ellenére – növekedett hazánkban az
üvegházhatású gázok közlekedési kibocsátása, a parlagfű-szennyezettség
pedig érdemben nem változott, valójában főként az időjárás függvénye;
7
és – talán az előbbiektől vélhetően nem függetlenül – növekedett (csak-
nem 30 ezrelékre) az asztmás iskoláskorúak aránya.
Jelen kötetünk tanulmányainak nagyobb része évekkel ezelőtt szüle-
tett, a megjelenésre való várakozás azonban – jellegüknél fogva – nem
változtatott relevanciájukon, inkább bizonyíthatja, hogy a fenntarthatóság
tényezőit illető tudatosság növekedésében komoly szerepet játszottak a
változás, változtatás nélkülözhetetlen előmozdítóiként az óvodapedagó-
gusok, a tanítók és az őket felkészítő tanárok. Kötetünk korábban megírt
tanulmányainak szerzői maguk is hozzájárultak ahhoz, hogy a pedagógu-
sok egyre eredményesebben nevelik egészségtudatosságra, környezetvé-
delemre, természetszeretetre, hagyományőrzésre a gyerekeket, hogy a
testi–lelki egészség kérdéseire egyre több figyelmet fordítunk.
A kötet tartalma tükrözi, hogy az életminőség javulásában nagyon
sokféle, egymással összefüggő tényező játszhat szerepet. A fenntartható-
sági indikátorok európai méréseiben a természeti értékek óvásának muta-
tói mellett az egészségre, a tanulásra, és az infokommunikációs kompe-
tenciára vonatkozó adatokat is figyelembe veszik. Kötetünk tanulmányai
az utóbb említett területeket is érintik.
Szem előtt tartva, hogy közös cél a jelen és jövő nemzedékek életmi-
nőségének jobbítása, a mindennapok életvitelét észrevétlenül is befolyá-
soló tárgykultúrát középpontjába állító írással indítjuk a kötetet. Adóssá-
got törleszt a szerkesztő a legkorábban megszületett írás szerzőjével,
Kardos Máriával és olvasóival szemben, hogy végre a legszélesebb kö-
zönség számára is elérhetővé teszi azt – az eredeti változatban a kötetbe
szerkesztettnél sokkal attraktívabb megjelenésű – tanulmányt, ami a ha-
gyományoknak az igényes tárgyalkotással való összefüggéseit, a tradíci-
ókat követő tárgykultúra mélyebb értelmét gyakorlatközeli módon mutat-
ja be.
Tihanyiné Hős Ágnesnek valamint Mészárosné Darvay Saroltának és
szerzőtársainak itt közölt tanulmányai az egészség befolyásoló tényezőit
8
egzakt mérőszámokkal vizsgálják. A két kutatás mind a módszerek, mind
a célcsoportok tekintetében jelentősen különbözik, közösnek mondható
azonban, hogy mindkét tanulmány az egészségfejlesztés tekintetében
mérvadó, jelentős következtetéseket involváló összefüggéseket tár fel. A
longitudinális vizsgálatokon nyugvó adatsorok jól szolgálják mind a
gyermekorvosi gyakorlatot, mind az újabb kutatások megalapozását.
Bihariné Krekó Ilona és Kanczler Gyuláné írása a természeti környe-
zet tevékeny megismerését szolgáló óvodai projekt megalapozásához
nyújt segítséget. Az igen széles körű anyaggyűjtésre épülő tanulmány
példázza, hogy miként válik élményszerűvé a gyerekek és pedagógusaik
számára egy természetünnepre való készülődéstől az ünneplésig vezető
közös út, ha azon járva versben, festményen, zenében is felidézzük kör-
nyezetünk kertjeinek és erdőinek nap mint nap tanulmányozható növény-
és madárvilágát.
Bauer Zita tanulmányából megtudható, hogy miért fontos felderíteni a
természeti jelenségek értelmezéséről kialakított gyermeki elképzeléseket,
magyarázatokat, hogyan lehet az eddigieknél jobb eredménnyel elérni,
hogy a gyerekek spontán érdeklődését ne oltsák ki a tudományosság felé
tett lépések, ne idegen kényszerként, hanem a világban való eligazodás
alkalmas módjaként tanuljanak meg természeti jelenségeket, folyamato-
kat megfigyelni, összehasonlítani, elemi tudományos módszereket alkal-
mazni.
A 21. század elejének életminőségében vélhetően a legjelentősebb
átalakulást a dinamikusan fejlődő digitális környezet idézi elő. Lehmann
Miklós tanulmányából azt tudhatjuk meg, hogy milyen mélyreható válto-
zásokat idéz elő a virtuális környezet az emberi megismerésben, aminek
figyelembevétele a közoktatásban is elkerülhetetlen.
A kötet különböző tanulmányai között a kisgyermeknevelés iránt ér-
deklődő olvasók minden bizonnyal találhatnak továbbgondolásra ösztön-
ző írásokat.

9