Table Of ContentMEG CABOT
A neveletlen hercegnő naplója 7 és fél
Boldog szülinapot, Mia!
Tök jó könyvek
1
Meg Cabot
A neveletlen
hercegnő naplója
7 és ½
Boldog szülinapot, Mia!
Ciceró Könyvstúdió
2
A mű eredeti címe
Sweet Sixteen Princess
The Princess Diaries, Volume VII and a Half
HarperCollinsPublishers, 2006
Fordította:
Merényi Ágnes
Minden jog fenntartva!
ISSN 1586-2674
ISBN 963 539 559 0
Copyright © 2006, by Meg Cabot
© Hungarian translation Merényi Ágnes, 2006
© Magyar kiadás Ciceró Könyvstúdió, 2006
3
Köszönetnyilvánítás
Köszönöm Beth Adernek, Jennifer Brownnak,
Barb Cabotnak, Laura Langlie-nek
Abigail McAdennek,
és különösképpen Benjamin Egnatznak.
4
„… én igazi hercegnő vagyok. Míg ez a gondolat éltette,
nem tehette őt durvává
és gonosszá mások durvasága és gonoszsága.
- Egy hercegnő mindig,
minden körülmények között jól nevelt és udvarias –
mondogatta magának.”
Frances Hodgson Burnett:
A PADLÁSSZOBA KIS HERCEGNŐJE
- ford. Görög Lívia
5
Április 28., az Albert Einstein Gimnázium
tornatermében
- Szóval, Lana papája kibérelte a brunei szultán tízmillió dolláros
jachtját egy éjszakára, és kihajózott Lanával meg a haverjaival a
nemzetközi vizekre, hogy törvénysértés nélkül piálhassanak.
Ezért hívott Lilly az előbb mobilon. Hogy ez közölje velem.
- Lilly! – súgtam a telefonba. – Pontosan tudod, hogy nem hívhatsz
a mobilomon! Csak vészhelyzet esetén!
- És ez talán nem vészhelyzet? Hogy Lana papája csak úgy
kibérelte a brunei szultán jachtját? Ez egyszerűen kihívás! Ezzel
lényegében hadat üzen a nagyanyádnak!
- Fogalmam sincs, hogy miről beszélsz! – Tényleg nem volt. – És
nem érek rá. Könyörgöm, az iskolai szülői munkaközösség ülésén
vagyok, mint a diákönkormányzat képviselője!
- Hűha! – A háttérben hallom az Oltári fiúk zenéjét. Amióta Lilly
IV. J.P. Reynolds-Abernathyvel jár, totál alámerült a musicalek
világába. Mivel J.P. papája színházi producer, tehát J.P. arra a
Broadway-darabra kap ingyenjegyet, amelyikre csak akar. Vagy off-
Broadwayre. Vagy off-off-Broadwayre. – Bocsi, elfelejtettem, hogy
arra a hülyeségre kellett menned! És bocsi, hogy nem vagyok ott
veled… de… tudod…
Igen. Tudtam. Lilly a szobafogsága utolsó hetét töltötte, amit azért
kapott a szüleitől, mert a rendőrség szállította haza, miután
megtámadta Andy Milonakist egy nagy adag Dojo zöldsalátával.
Andy Milonakis az a fazon, akinek a kábelműsorát átvette az
MTV… Lilly szerint az, hogy Andy kapott szerződést a műsorára, az
igazság teljes megcsúfolása, mivel az ő műsora, a Lilly Megmondja
az Őszintét összehasonlíthatatlanul jobb (ez az ő véleménye…). Ő
ugyanis nemcsak szórakoztat, hanem kiemel olyan tényeket,
amelyekről úgy gondolja, fontos a nézők figyelmébe ajánlani. Ilyen
például az, hogy a kormány úgy döntött, visszatart 34 millió dollárt
az ENSZ Népesedési Alapjából, ami kétmillió nem kívánt
terhességhez, 800 ezer terhesség megszakításhoz, 4700 anyai
halálozáshoz és 77 000 csecsemőhalálhoz vezet majd világszerte.
6
Andy showjának jellegzetessége inkább az, amikor egyik kezében
mogyoróvajas, a másikban spagettiszószos üveget tart, aztán bábozik
a két üveggel.
Lilly attól is ki van bukva, hogy Andy becsapja a nézőit, mert
elhiteti velük, hogy ő is csak egyszerű gimnazista, holott mindketten
láttuk, amikor kijött az East Village-i Zseton és Zsuga kaszinóból,
ahová pedig csak nagykorúak járhatnak. Ha még nem múlt el
huszonegy, akkor hogyan juthatott be oda?
Pontosan ezt kérdezte tőle Lilly, amikor meglátta Andyt falafelezni
a Dojo vega étteremben a St. Mark téren, és ez vezetett aztán odáig,
hogy a fejére borítsa a salátáját, mire a talpig tahini szószos Andy
kihívta a zsarukat.
Szerencsére Moscovitz doktorék sikeresen lebeszélték Andy
ügyvédeit arról, hogy bepereljék Lillyt (azzal magyarázták ki, hogy
Lillyt a válásuk következtében súlyos trauma érte, ezért áll bosszút
az egész világon).
De azért ők persze megbüntették-
- Na és mit csinál a szülői munkaközösség? – kérdezte Lilly. –
Eljutottak már a… tudod???
- Nem tudom, mert csak és kizárólag rád figyelek – súgtam.
Muszáj volt suttogni, mert egy szájzáras szülőkkel teli sor közepén
ültem egy összecsukható széken. Mind New York-iak voltak, tehát
rém jól öltözöttek, talpig Pradában meg Gucciban. De mivel mind
New York-iak voltak, szörnyen idegbe jöttek attól, hogy valaki
mobilozik a fülükbe, miközben másvalaki – egész pontosan Gupta –
fönt áll a pódiumon és szövegel. Ráadásul Gupta pont arról
szövegelt, hogy nem tudja garantálni, hogy a gyerekeik bejutnak a
Harvardra vagy a Yale-re, vagy más menő egyetemre. Na ettől aztán
még jobban idegbe jöttek. Évi húszezer dollárért – ennyi a tandíj az
Albert Einstein Gimnáziumban – a New York-i szülők már várnak
valamit cserébe.
- Jól van, akkor hagylak. Csináld csak a dolgod – mondta Lilly. –
De azért tájékoztatlak: Lana papája a szultán helikopterén röpítette
az ő kis drágáját a jachtra, hogy kellően nagyszabású legyen a
belépője!
7
- Remélem elfelejtette behúzni a nyakát kiszálláskor, és a rotor
lecsapta a fejét – súgtam a telefonba, és igyekeztem a tudomást sem
venni az előttem ülő mamáról, aki megfordult és gyilkos pillantással
mért végig, amiért fecsegésemmel zavarom Gupta szónoklatát.
Éppen ott tartott, hány Albert Einsteine-es diákot vesznek föl a
legpatinásabb egyetemekre.
- Nem – mondta Lilly. – Nem csapta le. De állítólag fölfújta a
vadiúj Azzedine Alaia szoknyáját egész a nyakába, és mindenki
láthatta, hogy tanga van rajta.
- Na szia, Lilly.
- Jól van, csak úgy mondtam! A tizenhatodik szülinap nem semmi.
Csak egyszer van egy életben! Nehogy már elszúrd azzal, hogy
újabb bulit tartasz otthon, csipsszel meg Mr. Gianinivel mind DJ-
vel!
- Na szia, Lilly.
Éppen letettem, amikor az előttem ülő mama hátrafordult és rám
pisszegett:
- Volnál kedves letenni azt a…
De sajnos nem fejezhette be, mert Lars, aki mellettem ült, lazán
benyúlt a belső zsebébe, és kivillantotta a pisztolyát. Igazából csak
egy fahéjas rágót akart elővenni, de a 9-es Glock látványától a
méltatlankodó mamának fennakadt a szeme. Elhallgatott és
szélsebesen előre fordult.
Állandóan testőrrel a sarkamban mászkálni nagyon gáz, főleg, ha
szeretnék magánéletet élni a pasimmal. De azért vannak pillanatok,
amikor nem is olyan rossz.
Aztán Gupta megkérdezte, hogy van-e kinnlévőségünk, én meg
feldobtam a kezemet a levegőbe. Gupta látta, hogy jelentkezem. Tuti
biztos. Átnézett rajtam, és felszólította az egyik elsős mamáját, aki
azt akarta tudni, miért nem készíti fel az iskola megfelelően a
diákokat a felvételire.
Ezt addig folytatta, amíg már mindenki másnak a kérdésére
válaszolt. Ez nem pont az az elkötelezettség a diákok irányába, amit
a tanáraimtól várnék, de hát ki vagyok én, hogy panaszkodjak. Csak
a diákönkormányzat elnöke, semmi több.
8
Amikor Gupta nagy kegyesen végre felszólított, a mamák már
mind összepakolták Gucci meg Zabar retiküljüket, és távozni
készültek. Végül is kit érdekel, hogy mit mond a diákönkormányzat
elnöke?
- Hm, ööö… egy kis figyelmet kérnék… - nyögtem,
kényelmetlenül feszengve a rám szegeződő pillantásoktól, pedig
csak féli figyeltek. Bár hercegnő vagyok, mégsem szoktam hozzá a
nyilvános szerepléshez, Grandmére jelentős erőfeszítései ellenére
sem.
- Az Albert Einstein Gimnázium néhány tanulója megkért, hogy
szóljak néhány szót a Tanári és Szülői Munkaközösség tagjai a
testnevelés tantervről, különösen a csapatjátékokról. Úgy érezzük,
időpocsékolás és a szüleink pénzének elvesztegetése hat héten át
elmélyülten tanulni a röplabda technikáit. Szeretnénk, ha a
testnevelés-oktatás az lenne, aminek lennie kell: a testünk
karbantartása. Szeretnénk, ha a tornatermet rendes fitness-teremmé
alakítanák szobabiciklivel, és lenne hely tai chihez meg pilates-
jógához egyaránt. Azt akarjuk, hogy a tornatanár személyi edző és
egyben egészségügyi szakember is legyen, aki minden diákkal a
személyes igényei szerint dolgozna, hogy kialakíthassanak egy
egyéni edzéstervet, ami lehet akár fogyás, izomfejlesztés,
alakformálás, stresszoldás, vagy egyszerűen csak a test általános
kondícióban tartása. Ahogy azt önök is láthatják… - itt elővettem a
hátizsákomból néhány papírt, és osztogatni kezdtem őket -,
kidolgoztuk ennek az új egészségügyi programnak a költségvetését,
és megállapítottuk, hogy sokkal gazdaságosabb, mint a mostani
testnevelés tanterv, ha beleszámítjuk azt az elképesztő mennyiségű
pénzt, amit az orvosoknak fizetnek ki fiatalkori cukorbetegség,
asztma, magas vérnyomás vagy egyéb elhízás okozta veszélyes
betegségek miatt.
A beszédem nem aratott akkora sikert, mint vártuk – mármint a
diákönkormányzat többi tagja, Lilly, Tina, Ling Su meg én. A szülők
a plafont nézték, Gupta pedig az órájára pislogott.
- Köszönjük, Mia – mondta, a költségvetésről szóló papírlapot
lengetve. – De attól tartok, a terved túlzottan pénzigényes az iskola
számára…
9
- De ahogy a kimutatásainkból is láthatja – próbálkoztam
kétségbeesetten -, ha csak egy kis pénzt vonnának el, mondjuk, az
iskolai atlétikai alaptól…
És akkor hirtelen valaki odafigyelt.
- De a pólócsapattól nem! – méltatlankodott egy burberry-kockás
ballonkabátot viselő apuka.
- És a focistáktól sem! – kiáltotta valaki pánikban, felpillantva a
mobiljából.
- Csak nem gondolják, hogy a drukkerektől…! – Shameeka papája
Grandmére-t megszégyenítő pillantással mért végig.
- Látod, Mia? – Gupta megrázta a fejét.
- De ha minden csapat csak egy kicsit adna…
- Sajnálom Mia – mondta Gupta. – Tudom, hogy sokat dolgoztál
ezen. De a pénzügyi problémamegoldásod nem bizonyult mindig
tökéletesnek…
Hogy lehet ilyen szívtelen? Most miért hozza fel azt az egyetlen
aprócska számolási hibát, ami pár héttel ezelőtt csődöt okozott a
diákönkormányzatban? Főleg, hogy Grandmére fáradozásai
eredményképpen (a Genoviai Olívatermesztők Egyesületének
közreműködésével) több mint kijavítottam a hibát.
- És nem hallottam más panaszt a testnevelés tantervvel
kapcsolatban. Javaslom, hogy zárjuk le az ülést…
- Egyetértek! – kiabált be Mrs. Hill, a t.g. tanár, aki nyilvánvalóan
haza akart érni a Szombat esti lázra.
- Az Albert Einstein Gimnázium Tanári és Szülői Munkaközös-
ségének ülését berekesztem – mondta Gupta. Aztán mindenki mással
együtt kiviharzott.
Lenéztem Larsra, akivel egyedül maradtunk a teremben.
- A társadalmi változás irányába az első lépés az, ha kimondjuk
valamire: szükségtelen – közölte, nyilván idézett valakit.
- Sun Tzu? – találgattam, mivel tudtam, hogy Lars kedvenc könyve
A harc művészete.
- Gloria Steinem – vallotta be. – Valamelyik nap olvastam a
mamája egyik női magazinjában a vécén. Menjünk haza, hercegnő.
És hazamentünk.
10
