Table Of ContentA fordítás az alábbi kiadás alapján készült:
Michael Hastings: The Operators – The Wild and Terrifying Inside
Story of America’s War in Afghanistan
Phoenix, London, 2013
An imprint of the Orion Publishing Group
Orion House, 5 Upper St Martin’s Lane, London WC2H 9EA
An Hachette UK Company
Fordította: Horváth Norbert
Borítóterv: Szabó Vince
Tördelte: Kozári Imre
THE OPERATORS
Copyright © 2012, Michael Hastings
All rights reserved
Hungarian translation © Horváth Norbert, 2017
Copyright © Gabo Kiadó, 2017
Minden jog fenntartva. A könyv bármely részletének közléséhez a kiadó előzetes hozzájárulása szükséges.
A könyv bármely részletének közléséhez a kiadó előzetes hozzájárulása szükséges
Elektronikus kiadás v.1.0.
ISBN 978-963-406-520-3
Kiadja GABO Kiadó
www.gabo.hu
[email protected]
www.dibook.hu
Felelős kiadó: Földes Tamás
Felelős szerkesztő: Roboz Gábor
A
CSALÁDOMNAK
„Elhallgattam, nem mondtam többet, és hamarosan távoztunk. Keserűen
csalódott voltam, és emlékszem, Johnnak fakadtam ki, úgy általában szidva a
politikusokat. Azt mondtam: »Jókora katyvaszban vagytok, próbáljatok a
lehető legjobban kikeveredni belőle.«”
– Sherman első találkozása Abraham Lincolnnal;
W. T. SHERMAN TÁBORNOK EMLÉKIRATAIBÓL
„…egyfajta felelőtlenség kezdett kialakulni.”
– H. D. F. KITTO TÖRTÉNÉSZ az athéni vezetés hanyatlásáról a Spárta elleni huszonhét éves háború során
„Az a sok gyümölcssalátás rohadék pedig csak bólogatott, azt mondták,
működni fog.”
– JOHN F. KENNEDY a tábornokaitól kapott rossz tanácsokról, a mellkasukon virító színes medálokra utalva
„Őrültek vagyunk, nemcsak egyénenként, hanem mint nemzet is.
Szabályozzuk az emberöléseket és az egyes gyilkosságokat, de mi a helyzet a
háborúval…?”
– LUCIUS ANNAEUS SENECA RÓMAI FILOZÓFUS
ELSŐ RÉSZ
1. DELTA BRAVO
MILTON, VERMONT ÁLLAM, 2010. ÁPRILIS 7.
Tárcsáztam a furcsa, sokjegyű telefonszámot, amit sosem tudtam volna
megjegyezni. A csengőhang feltűnően idegen volt. A hívásomat
Afganisztánba kapcsolták.
– Halló? Duncan? Michael Hastings vagyok a Rolling Stone-tól.
Lake Camplainben voltam, egy fedett tornácon dohányoztam éppen,
ahonnan az Adirondack-hegységre nyílt kilátás. Elnyomtam a cigit egy kiégett
mécsesben, bementem, és magamhoz vettem egy jegyzetfüzetet a
konyhapultról.
Duncan Boothby volt a legmagasabb beosztású civil sajtóreferens Stanley
McChrystal mellett, aki az amerikai és NATO-haderőket irányító tábornok
volt Afganisztánban. Duncannel már egy hónapja levelezgettünk, hogy
megszervezzünk egy portrécikket az újságba a vezérezredesről. Az előző nap
keresett, de csak üzenetet tudott hagyni. Ez volt az első alkalom, hogy
beszéltünk egymással.
Duncannek enyhe brit akcentusa volt, kicsit felhígult, meghatározhatatlan.
Azt mondta, menjek el Párizsba.
– Diszkréten emlékeztetni fogjuk az európaiakat, hogy egyszer már
kihúztuk őket a szarból – mondta. – Ideje, hogy összekapják magukat.
Elmagyarázta a tervet.
A képi világ: Normandia, D-nap, a szövetségesek legnagyobb diadala.
Partra mosott holttestek akkor, fehér keresztek most.
A jelenet: McChrystal a La Manche csatorna partján, az elesettekre
emlékezve, miközben hűvös tavaszi szellő lengedez az Omaha-partszakasz
felől. Igazi „háborús kocka” – mondja róla Duncan. Vakációzni is történelmi
csataterekre jár. Pár hónapja, amikor visszament Washingtonba, a
szabadnapján Gettysburgbe utazott.
A cselekmény: az utazás egy egész éves kampány része, amely során
McChrystal meglátogatja mind a negyvennégy szövetséges országot, akik
részt vesznek az afganisztáni hadjáratban. Ezúttal Párizs, Berlin, Varsó és
Prága van soron. A cél támogatást szerezni a NATO-partnerektől, és
elhessegetni „a vicces európai aggályokat a háború amerikanizálásával
kapcsolatban” – ahogy Duncan fogalmazott. Ami engem illet – mondta nekem
Boothby –, írhatnék valami új dologról, hiszen még senki sem készített portrét
McChrystalról Európában.
Duncan nagy dumás volt. Azt sugallta, bennfentes, aki értesül mindenről, és
ott van a megbeszéléseken.
– Mit gondolsz Karzai kirohanásáról a minap? – kérdeztem. Hámid Karzai
az Egyesült Államok szövetségese volt, Afganisztán elnöke, aki azzal
fenyegetőzött, hogy csatlakozik a tálibokhoz, az ellenséghez. Mindezt alig pár
nappal azután, hogy találkozott Barack Obama elnökkel. – Megnehezíti a
dolgotokat?
Duncan a Fehér Házat hibáztatta.
– A Fehér Ház támadó módban van – felelte. – Obamának sok időbe telt
eljutnia Kabulba. Az utolsó pillanatban rakták össze az utat. Hat óránk volt
előkészíteni. Aztán úgy jöttek ki a találkozóról, hogy mennyire helyre tették
Karzait. Ezt vette zokon.
Jegyzeteltem. Ez jó anyag volt.
Duncan McChrystal mellett lobbizott. A vezérezredes hónapokat ölt az
idejéből arra, hogy összebarátkozzon az afgán elnökkel.
– Karzai olyan vezető, akinek vannak erősségei és gyengéi is – mondta
Boothby. – Az én emberem megörökölte ezt a kapcsolatot. Holbrooke és az
amerikai nagykövet szivárogtatnak, azt mondják, nem tudnak együtt dolgozni
vele. Ez a mi munkánkat is megnehezíti. Jön egy McCain vagy egy Kerry,
találkozik Karzaijal, kritizálják a repülőtéri sajtókonferencián, aztán
hazamennek a vasárnapi talkshow-kba. Őszintén szólva, nem segítenek
nekünk az ilyenek.
Meglepett a nyíltsága. Telefonban, védetlen vonalon kritizálta Washingtont.
– Ez testközeli dolog – mondta Duncan, egy katonai kifejezést használva a
kiemelten érzékeny információra. – Nem szeretjük kifecsegni a lépéseinket.
De javaslom, hogy jövő héten gyere át Párizsba. Szerdán vagy csütörtökön.
Szombaton megyünk Normandiába.
– Oké, jó, rendben – feleltem. – Akkor úgy tervezem, hogy jövő héten
találkozunk. Az utazással kapcsolatban a legfontosabb…
– Valószínűleg az lenne a legjobb, ha eljönnél egy pénteki eseményünkre a
Diadalívnél, aztán esetleg leülhetsz interjúzni a főnökkel. Utána vonattal
eljuthatsz Normandiába, és ott találkozhatunk.
– Remek. Amennyire csak lehet, jó lenne bekerülni a buborékba. Vagyis a
buborékon belül utazgatni.
– Majd szólok a buborékkal kapcsolatban.
Ezzel le is tette a telefont, én pedig írtam egy e-mailt a szerkesztőmnek a
Rolling Stone-nál: „Elmehetek Párizsba?”
2. EZ NEM SVÁJC
KABUL, 2008. SZEPTEMBER–NOVEMBER
A személyzet egy maréknyi tagja bámulja a harminckét colos plazmatévét
David McKiernan négycsillagos tábornok (vagyis vezérezredes) irodája előtt
az ISAF (International Security Assistance Force – Nemzetközi Biztonsági
Közreműködő Erők) kabuli főhadiszállásán. Az ISAF épületegyüttese
korábban Afganisztán leggazdagabbjainak sportklubjaként funkcionált, de az
utóbbi nyolc évben az egymást váltó amerikai tábornokok főhadiszállása, akik
az itteni háborút vezényelték. Hiányzik az a nyers külső, amilyennek általában
az amerikai katonai bázisokat látni: vannak fák, a pázsit gondosan nyírt, a
sörkerthez kis fapavilon is tartozik. Őrtornyok figyelik a kertet a kőfalak
tetején, amelyet a törökök nemrég újítottak fel, fényes új burkolattal, mintha a
Hilton Garden Inn beltere lett volna.
Afganisztánban szeptember 4., reggel 7 óra van, a minnesotai St. Paulban
még szeptember 3., este fél tíz. Sarah Palin beszél éppen a tévében. A
Republikánus Nemzeti Kongresszuson mondja el jelölti beszédét. A tömeg
néha éljenez, egészen fellelkesültek, de Kabulban még túl korán van, hogy
bárki is izguljon. McKiernan irodájának ajtaja nyitva – úgy néz ki, mint egy
iskolaigazgató irodája egy bentlakásos kollégiumban, csupa sötét tölgy, vastag
szőnyeg. A vezérezredes ki-be járkál, a kora reggeli e-maileket ellenőrzi.
Elcsíp pár mondatot Palin beszédéből, amint éppen a férjéről, Toddról
áradozik.
– Valaki nagyon szeretne bálkirálynő lenni – mondja McKiernan
mosolyogva.
McKiernan számára tétje van a 2008-as elnökválasztásnak. A következő
elnök az ő főnöke is lesz. Június óta van itt, két évre tervezett. Ezt ígérte az
afgán tábornokoknak, diplomatáknak és a NATO-szövetségeseknek.
Ez az ötvenhét éves vezérezredes második esélye, hogy levezényeljen egy
háborút. Irakban átverték. Felbosszantotta Don Rumsfeldet, Rumsfeld pedig
nem felejtett. McKiernan volt a felelős az ország megszállásáért, és a tervében
több katona szerepelt, hogy megelőzzön egy esetleges felkelést. Rumsfeld
hallani sem akart róla, ő a lehető legkisebb sereggel akart bevonulni.
(Mellesleg, egy évvel korábban McKiernan egy meghallgatáson védelmébe
vette a Crusader tüzérségi rendszert, amelyet Rumsfeld ki akart nyírni.)
