Table Of ContentTANULMÁNYOK
AZ ANDOKRÓL
Szerkesztette, az elôszót és a bevezetô tanulmányokat írta
Letenyei László
Második, javított kiadás
Szerzôk
Larissa Adler Lomnitz, Xavier Albó, Carlos Ivan Degregori,
Juan Carlos Estenssoro, Farkas Kitty, Andrés Guerrero, Kardulesz Rita,
Lendvai Tibor, Letenyei László, Antoinette Molinié-Fioravanti,
Schilller Katalin, Széli Júlia, Szeljak György, Javier Zea
A borító Németh András és Czomba Albert munkája
Olvasószerkesztô: Demes Réka
Minden jog fenntartva.
Bármilyen másolás, sokszorosítás,
adatfeldolgozó rendszerben való tárolás, illetve feldolgozás és adaptáció
a kiadó elôzetes írásbeli hozzájárulásával történhet.
Kiadta a Kelet Kiadó
Alapítás éve 2005
Alapító Péczely Lajos
Felelôs kiadó Ujvárosi Lajos ügyvezetô igazgató
[email protected]
Tipográfia, tördelés Csévi Zsóka
Készült a Gyomai Kner Nyomda Zrt.-ben
a nyomda alapításának 131. esztendejében
Felelôs vezetô Fazekas Péter vezérigazgató
ISBN 978 ?
TANULMÁNYOK
AZ ANDOK RÓL
Kulturális antropológiai írások
Tartalom
Szerkesztôi elôszó..................................................................... 7
Nyelvi útmutató ........................................................................ 11
Az Andok térsége: történeti és földrajzi áttekintés................. 14
Atahualpa és Huáscar. Andokbeli országok, Bolívia, Ecuador
és Peru néhány történelemkönyvének összehasonlítása
(Letenyei László).................................................................. 36
Indián rítusok............................................................................ 59
Zene, tánc és rítus az Andokban (Letenyei László) ............... 61
Misztikum és vallásosság: zarándoklat a Señor de Qoyllur
R’ity-hez. Szinkretizmus egy indián ünnepen
(Schiller Katalin).................................................................. 68
Danza Yumbo. A történelem rituális újrajátszása
egy andokbeli településen (Letenyei László) ..................... 81
Chiaraje, Mikayo, Tocto: rituális harcok a perui Andokban
(Kardulesz Rita).................................................................... 102
Gazdasági és politikai antropológiai írások ............................ 143
A reciprocitás szerepe a mai perui falusi társadalomban
(Antoinette Molinié-Fioravanti).......................................... 145
Berta Ares Queija: Los Corazas. Recenzió. (Farkas Kitty)...... 150
Innovációs láncok falun. Két falusi esettanulmány
a gazdasági újítások terjedésérôl (Letenyei László) ........... 162
A szent domb keresése (Szeljak György)................................. 187
Etnikum és hatalom.................................................................. 213
Etnikum és hatalom az Andokban (Letenyei László) ............ 215
Indián alanyokból etnikai állampolgárok.
Az 1961-es tüntetéstôl az 1990-es felkelésig
(Andrés Guerrero)............................................................... 231
Etnikai identitás, társadalmi és politikai mozgalmak Peruban
(Carlos Ivan Degregori)........................................................ 243
¿Khitipxtansa? Kik vagyunk? Helybeliségen alapuló
identitás, etnikai identitás és osztálytudat az ajmaráknál
(Xavier Albó)........................................................................ 262
Modernizmus, esztétika, zene és ünnep.
Hogyan változott meg az elit attitûdje a népi kultúrával
szemben? Peru, 1750–1850 (Juan Carlos Estenssoro) ....... 280
„Komaság”. Kölcsönös szívességek rendszere a chilei városi
középosztályban (Larissa Adler Lomnitz)........................... 296
A Magyarországon élô andokbeli közösség............................. 315
Inkarrí: az andokbeli történelem keresése. Flores Galindo
gondolatkísérlete az andokbeli történeti identitás
megújítására (Javier Zea)..................................................... 317
Széli Júlia: Andokbeli zenészmigráció Magyarországon......... 325
Tépôzáras tollkoronák. A magyarországi indiánkép hatása
a hazánkban mûködô andoki utcazenészek
és közönségük közötti diskurzusra (Lendvai Tibor) .......... 376
Inti Raymi Budapest. Az emigráns andokbeli identitás
szimbolikus reprezentáció ja Magyarországon
(Letenyei László).................................................................. 413
Szerkesztôi elôszó
Jóformán a semmibôl bukkan most fel a magyarországi andinisták
második generációja. Kardulesz Rita, Lendvai Tibor, Schiller Katalin
és Széli Júlia fiatal kutatók, akik diplomamunkájukat Andok-témában
írták a budapesti vagy a miskolci kulturális antropológia szakon –
ezek rövidített, átszerkesztett részletei olvashatók kötetünkben. Szel-
jak György és magam már idôsebbek vagyunk, de szintén kevéssé
vagyunk ismertek andinistaként. Javier Zea Magyarországon élô
történész. Ô a kilencvenes években Magyarországra érkezô gaz-
dasági emigránsok egyik elsô olyan képviselôje, aki új hazájában új
életpályára lépve, sok évi kihagyás után újra eredeti, történészi
hivatásának hódol. Ez az írás az elsô magyar nyelvû publikációja.
A szerzôk és a mûvek hirtelen felbukkanását egy nem látványos
felkészülési idôszak, sok év terepmunka elôzte meg. Bár mindegyik
írás kulturális antropológiai beállítottságú, egyik szerzô sem az
antropológia szakhoz kereste a terepet, mint gombhoz a kabátot,
hanem épp ellenkezôleg, az Andok iránti ôszinte érdeklôdésüket
követve jutottak el, hosszú vargabetûk után, a kulturális antropológia
szakig. A vargabetûk szinte mindegyikében fontos szerepet játszott
az andokbeli zene és tánc mélységes szeretete, mint ahogy mind-
annyian kiválóan megtanultak spanyolul és néhány szót kecsuául is.
Az andinistákat egyik antropológiai mûhelyben sem várták tárt
karokkal: sem a budapesti Boglár Lajos iskola, sem pedig a miskolci
antropológia tanszék nem foglalkozik kimondottan az Andokkal,
sem a hazai andokbeli migráns közösséggel. A kezdetben hóbortnak
diagnosztizált, ám mégsem szûnô lelkesedésbôl az évek alatt olyan
alapos terepismeret származott, amelyet kevés antropológus mond-
hat el magáról. Például: Kardulesz Rita a Tocto és Chiaraje rítusokról,
8 TANULMÁNYOK AZ ANDOKRÓL
Schiller Katalin pedig a Qoyllur R’iti zarándoklatról nyújt olyan ala-
pos és mélyreható elemzést, amely csak Antoinette Molinié-Fioravanti
ma már klasszikusnak számító tudósításához mérhetô. Széli Júlia a
rendszerváltás óta név szerint ismer szinte minden Magyarországra
tévedt utcai zenészt, tudja, mi áll a zenéjük, a nyelvük és a gazdasági
stratégiáik mögött, többükkel járt kint szülôföldjén. Az Európában
észak-amerikai indián zenét játszó délamerikai zenészekrôl pedig
jószerivel ez az elsô hiteles antropológiai leírás, amelyet kollegájuk
és barátjuk, a szintén andesi zenét játszó Lendvai Tibor készített.
A hazai andinisták második generációja, értelemszerûen, nagyon
sokat köszönhet a hazai andinistáknak és latin-amerikanistáknak1,
kiknek teljes névsorát nyilván nem tudnánk felsorolni; ezért csak
ízelítôül álljon itt néhány név:
A Boglár-iskola, azaz a budapesti Kulturális Antropológia Tanszék
szellemiségét, sokszor a terepmunka-témaválasztást is nagyban be-
folyásolta Boglár Lajos latin-amerikanista érdeklôdése. A hazai latin-
amerikai etnológiai érdeklôdést erôsítette Dornbach Mária kulturális
antropológus is (ma a szegedi Hispanisztika Tanszék oktatója), il-
letve Gyarmati János (a budapesti Néprajzi Múzeum munkatársa),
aki andokbeli régészeti feltárásai révén tett szert nemzetközi elis-
mertségre.
A Wittman Tibor, késôbb pedig Anderle Ádám körül csoportosuló
szegedi marxista latin-amerikanisták az 1967-ben alapított Közép-
kori Egyetemes Történeti és Latin-Amerika Története Tanszéken,
illetve késôbb a Latin-Amerika Története Kutatócsoportban tömö-
rültek. A Kutatócsoport a rendszerváltás után Hispanisztika Tan-
székké alakult át, részben profilt váltott; oktatási és tudományos
1Anderle Ádám 2006-ban a Spanyol Nagykövetség felkérésére állította össze a hazai
hispaniszták névsorát, amelyben 91 név szerepel. Érdekes, hogy köztük csak két
kulturális antropológus, Dornbach Mária és Szeljak György tûnik fel. In: Marta Cere-
zales Laforet, Agregada de Educación (eds.): Repertorio de hispanistas en Hungría.
Madrid: Ministerio de Educación y Ciencia de España, ISBN 978-963-06-1578-5
KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIAI ÍRÁSOK 9
tevékenysége, kiadványai révén a hazai Latin-Amerika-kutatás leg-
fontosabb mûhelye maradt.
A hatvanas években tûnt fel egy nagy fordítónemzedék, amely
az andokbeli irodalomra is kaput nyitott (Benyhe János, Dobos Éva,
Simor András, Tóth Éva, hogy csak néhányukat említsük), akikhez
olyanok is csatlakoztak, mint a perui és ecuadori diplomata Gulyás
András (A város és a kutyák), vagy a bolíviai emigrációból hazaérô
Szokoly Endre (Garcilaso de Vega- és Harry Gerol-fordítás). Ugyan-
ekkor, a szocializmus évtizedeiben Budapesten olyan közgazdászok
foglalkoztak behatóan a latin-amerikai gazdaság kérdéseivel, mint
például Kádár Béla, Inotai András, Kollár Zoltán.
A hispanisztákon és hivatásos fordítókon kívül csak olyan „magá-
nyos” andinisták, azaz egy-egy szakterület képviselôi vannak még
Magyarországon, mint például a kecskeméti Kodály Intézet chilei
származású munkatársa, Carlos Miró, a könyvtáros végzettségû Klimes
Szmik Katalin, a geográfus Kéri András, a BGF oktatója és több nép-
szerû kötet szerzôje, vagy a Budapesti Corvinus Egyetemen latin-
amerikai civilizációt oktató Lux Judit.
Jelen kötet szerzôire nagy hatást gyakorolt az 1986-ban alakult
székesfehérvári Los Andinos zenekar, amelynek vezetôje, Tárnok
Ákos az andokbeli népzenegyûjtés és -interpretáció egyik nemzetközi
szinten kiemelkedô alakja. Szuggesztív egyénisége ösztönzôleg ha-
tott más zenei vagy táncegyüttesek létrejöttére, mint például a (szin-
tén magyarokból álló) Los Gringos, a Pescador de perlas, a mezô-
kövesdi Jatari táncegyüttes vagy a budapesti DanzAndina. Érdekes
visszahatás, hogy volt Los Andinos-zenészek, egy andokbeli gyûjtô-
útjuk alkalmával, buszon zötyögve határozták el, hogy itthon, Ma-
gyarországon is csinálnak egy olyan helyet, ahol a mai fiatalok ugyan-
úgy elmehetnek autentikus népzenére szórakozni, mint a bolíviai
városi indián közösségek teszik ezt a bolíviai városokban. Ebbôl az
elhatározásból született meg 1995-ben a Fonó – Budai Zeneház,
amely azóta a magyar népzene egyik legfontosabb központjává
vált.
10 TANULMÁNYOK AZ ANDOKRÓL
A jelen kötetbe gyûjtött válogatások közel fele elsô közlés, másik
fele azonban már korábban közzétett publikáció, amelyet oktatási
célból újból közlünk. Elôször közöljük például – a fentieken túl – a
Farkas Kitty (a tárgy volt hallgatója) által készített recenziót, és Antoi-
nette Molinié-Fioravanti egy rövidebb írását (Gaál Dezsô fordítása).
Másodközlésként ehelyütt jelenik meg újra a Replikában 1998-
ban napvilágot látott Andok tematikájú cikkgyûjtemény, illetve né-
hány régebbi írásom. Ezt a sajátos szerkesztést a kötet oktatási célú
felhasználása indokolja: tankönyvszerkesztôként törekedtem, hogy
minél több szöveget találjon meg a hallgató egy helyen, hiszen azt
úgysem remélhetjük, hogy könyvtárba megy.
Kelt Budapesten, 2008. május 15-én
Letenyei László
